Szekciók

A kísérletünk során azt vizsgáltuk, hogy a tehenekben az ellést követő időszakban a megbetegedések mutatnak-e összefüggést az állatok kérődzési idejével. A vizsgálatokhoz 42 db Holstein-fríz szarvasmarhát használtunk a Prograg Agrárcentrum Kft. ráckeresztúri telepén. Az állatokra a kérődzésmérő transzpondert (Ruminact HR-Tag) a várható ellés előtt egy héttel helyeztük fel. Az ellést követően három hétig vizsgáltuk a magzatburok-visszamaradás, a méhgyulladás, a tőgygyulladás, az anyagforgalmi zavarok és a selejtezések esetleges előfordulását. A megbetegedések mellett nyomon követtük a tejtermelés alakulását (1. és 2. próbafejés) és a termékenyítések adatait.

Az egészséges tehenek az ellést követően szignifikánsan (P <0,05), átlagosan 58 perccel többet kérődzöttek naponta, mint a magzatburok-visszamaradásban vagy méhgyulladásban szenvedő társaik. Tőgygyulladás esetén nem találtunk szignifikáns különbséget a beteg és az egészséges egyedek kérődzési ideje között. Az ellés körüli időszakban, minden megbetegedést együtt vizsgálva a beteg állatok szignifikánsan (P <0,05) kevesebbet kérődzöttek egészséges társaikhoz képest.

Az ellés körüli időszakban mért kérődzési idők nem mutattak szignifikáns összefüggést az első két próbafejés alkalmával kifejt tej mennyiségére. Az első próbafejés eredményére viszont szignifikáns (P <0,05) hatással volt a betegségek előfordulása és a laktáció száma, míg a második próbafejést a laktáció száma befolyásolta. Az első termékenyítés idejére nem volt szignifikáns hatással az ellést követő három hétben mért kérődzési idő, azonban a betegségek előfordulása igen. A selejtezett tehenek adatait vizsgálva úgy találtuk, hogy az ellés körüli kérődzési időnek nincs szignifikáns hatása, azonban a laktáció szám emelkedésével egyre valószínűbb a selejtezés esélye.

Összegzésként kijelenthetjük, hogy a kérődzési adatok megfigyelése bizonyos megbetegedések esetén elősegítheti a beteg tehenek megtalálását, azonban a termelési mutatók előrejelzésére nem alkalmas.