Szekciók

A heveny és a krónikus vesebetegségben számos mechanizmus ismert, amely vérszegénységhez vezet. Ezek közé tartozik az utóbbi évek humán orvosi kutatásai alapján a hepcidin nevű antimikrobiális fehérjének tulajdonított hatás is, melynek jelentősége kutyák vesebetegségeiben eddig még nem ismert. A hepcidin, mint a vasmetabolizmus legfontosabb szabályozó hormonja, a kórkép során kialakuló gyulladásos folyamatok hatására elzárja a szervezet vaskészletét, illetve megakadályozza a vas felszívódását a bélhámsejtekből, ezzel hypoferraemiát és nem-regeneratív anaemiát alakít ki. További kapcsolata a veseelégtelenséggel, hogy a fehérje csak a veséken keresztül kerül kiválasztásra, így a szervműködés beszűkülésével a csökkenő glomeruláris filtrációs ráta hatására több hepcidin marad vissza a keringésben, mint egy egészséges szervezet esetében. A humán orvosi tanulmányok alapján a vérszegénység vesebetegekben negatív prognosztikai faktornak minősül és az életminőséget is rontja.

Kutatásunk célja, hogy a folyadékkromatográfiához kapcsolt tömegspektrometria (LC-MS/MS) segítségével meghatározzuk akut és krónikus vesebetegségben szenvedő kutyák szérum hepcidinkoncentrációját, majd összehasonlítsuk a hepcidin korábban egészséges kutyákban meghatározott referenciatartományával (5,3-36,4 ng/ml). További célkitűzésünk, hogy a fehérje szintjének korrelációját vizsgáljuk a vesebetegség, illetve az anaemia egyes, a klinikai gyakorlatban használt paramétereivel (vas, reticulocyta-hemoglobin, C-reaktív protein, albumin, hematokrit).

Kutatásunkba összesen 31 vesebeteg kutyát vontunk be, akik közül 9 esetében akut, 22 esetében pedig krónikus vesebetegséget állapítottunk meg. Az LC-MS/MS módszerrel történt méréseket követően a két kórkép esetében külön-külön vizsgáltuk a hepcidin szintjét, a korrelációs vizsgálatokat pedig a teljes vesebeteg populációra vonatkoztatva végeztük. Akut vesebetegekben az egészséges állatokéhoz képest szignifikánsan magasabb koncentrációt mértünk (p=0,004), a hepcidin átlagos értéke 64,56 ng/ml (szórás ±27,25 ng/ml) volt. Krónikus vesebetegekben szintén szignifikánsan magasabb hepcidinkoncentráció mutatkozott (p<0,001), az átlagos érték pedig 42,92 ng/ml (szórás ±28,28 ng/ml) volt. Emellett a hepcidin értéke szignifikáns korrelációt mutatott a reticulocyta-hemoglobin (p=0,0045) és a C-reaktív protein értékével (p=0,0018).

A hepcidin vesebetegekben mért magasabb értéke a jövőben segíthet a vashiányos anaemia és a gyulladásos nem-regeneratív anaemia oktani elkülönítésében, valamint a szervezet vas státuszának, gyulladásos állapotának és EPO-kezelésre való fogékonyságának meghatározásában, emellett új terápiás lehetőségek célpontját is képezheti.