Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
Felhívás
Meghívó 2020.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2020. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Tenyészszezonon kívül alkalmazott különböző ivarzásindukciós kezelések eredményeként kialakuló hormonális változások és vemhességi eredmények anyajuhokban
Selmeczi Petra Dorina V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Csepreghy Anna, Dr. Cseh Sándor

Absztrakt:

Évtizedek óta kutatott téma, hogy 35° földrajzi szélességtől északra a juhok tenyészszezonja csupán az év meghatározott időszakárban biztosítja az ágazati termelést.A bevételek növelése szempontjából a juhászatok számára fontos cél, hogy szezonon kívül is, egész évben folyamatosan képesek legyenek termékkel megjelenni a piacon. Ennek feltétele, hogy szezonon kívül indukálni tudjuk az állatok ivari működését.

Kísérletünk során tenyészszezonon kívül, tavasszal indukáltunk ivarzást merinó anyajuhokban, különböző nemi hormonok (GnRH, eCG és progeszteron) felhasználásával. Célunk annak megállapítása volt, hogy az általunk alkalmazott eltérő protokollok hogyan befolyásolják a vérplazmában a progeszteron- és ösztrogén-szinteket, illetve melyik módszer eredményezi a legkedvezőbb ellési arányt.

Kísérletünkben összesen 44, klinikailag egészséges anyát kezeltünk.

Három csoportot alakítottunk ki. Az 1. csoport tartós progesztagén kezelést és GnRH-analógot kapott (n=15), a 2. csoport tartós progesztagén kezelést és eCG-t (n=16), a 3. pedig csak tartós progesztagén kezelést (n=13), ez volt a kontroll csoport.

Az állatok vemhesítésére az ún. kézből pároztatást alkalmaztuk, amihez első alkalommal fehér fejű kosokat használtunk. A visszaivarzókat fekete fejű kosokkal űzettük, így a bárányok fenotípusából egyértelmű, hogy hányadik ivarzáskor termékenyült meg az anya. Tenyészszezonon kívül indukált ivarzás esetén a szakirodalom szerint átlagosan két ivarzás figyelhető meg, ezért kísérletünk eredményei közé számoltuk mind az első, mind a második ivarzásból származó vemhességeket.

Június végén transzabdominális ultrahangvizsgálattal ellenőriztük az anyákat, ekkor az első ivarzásból származó vemhességek a 45., a másodikból származók a 28. nap körül tartottak.

Minden egyedtől vérmintákat vettünk a hormonkezelések, a pároztatás, valamint a vemhességvizsgálat napján. A mintákból meghatároztuk a plazma progeszteron- és ösztradiolszinteket. A különböző időpontokban mért progeszteronszintek nem mutattak különbséget az űzetés napjáig (az össz-progeszteron átlagokat figyelembe véve). A vemhességvizsgálatkor kapott értékek azonban szignifikánsan magasabbak voltak a többinél. Az egyes kezelési csoportok között nem találtunk szignifikáns különbséget a progeszteronszintekben.

Ösztradiol szempontjából szignifikáns különbséget kaptunk az 1. és 2. időpont, valamint a 2. és 4. időpont között. Csoportonként vizsgálva a hormonszint átlagait, kizárólag a 3. időpontban, az űzetés napján mutatható ki szignifikáns eltérés az eCG- és GnRH-kezelt csoportok között.

Az ultrahangos vemhességvizsgálatkor 44 anyából 43 volt vemhes (97,73%).

Az első ivarzáskor vemhesült anyák száma 16 lett, melyektől 18 fehér fejű bárány született. A második ivarzásból származó kihordott vemhességek száma 9 volt. Összesítve a termékenyülési arány 56,81 % lett.



Előadások listája