Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
Felhívás
Meghívó 2020.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2020. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Szarvasmarhák szubklinikai tőgygyulladását okozó Pseudomonas aeruginosa törzsek által termelt biofilm károsítása illóolajokkal, tris-EDTÁ-val és N-acetilciszteinnel
Börcsök Márk VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Jerzsele Ákos, Dr. Juhász Orsolya

Absztrakt:

Tejhasznú szarvasmarha telepeken világszerte az egyik legjelentősebb gazdasági és élelmiszerhigiéniai károkat okozó megbetegedés a szubklinikai tőgygyulladás. A Pseudomonas aeruginosa a klinikum szempontjából jelentős kórokozó, mivel biofilmtermelő tulajdonsága számottevően megnehezíti, gyakran ellehetetleníti a beteg állatok kezelését. A sikeres gyógykezelés kulcsa, hogy elősegítsük az antibiotikumok bejutását a biofilm mélyebb rétegeibe, így az ott lévő baktériumsejteket is képes legyen elpusztítani. Kutatásunkban olyan hatóanyagokat kerestünk, melyek önállóan vagy antibiotikummal kombinálva jelentős antimikrobiális és biofilmfeltörő képességet mutatnak. Vizsgálataink során három növényi illóolaj: a geraniol, timol és fahéjaldehid, továbbá a tris-EDTA, az N-acetilcisztein (NAC), valamint egy fluorokinolon antibiotikum biofilmellenes és antimikrobiális hatását vizsgáltuk.

Kutatásunk során szubklinikai tőgygyulladásból izolált P. aeruginosa törzseket vizsgáltunk. A biofilmfeltörő képességet MTS-formazán (metil-tetrazólium só) vitális festés segítségével állapítottuk meg, melyhez először a baktériumtörzseket 37°C-on, 24 órán keresztül inkubáltuk 96-lyukú lemezeken. A termelődött biofilmet a hatóanyagok kettes alapú hígítási sorával kezeltük, majd 37°C-on, újabb 24 órán keresztül inkubáltuk. Az MTS festést követően a lemezeket 492 nm fényelnyelési maximumú spektrofotométer segítségével vizsgáltuk, majd a pozitív kontrollhoz viszonyítva következtettünk a biofilmfeltörés mértékére. A hatóanyagok feltételezett antimikrobiális hatásának vizsgálatát azok MIC- (minimális gátló koncentráció) értékeinek megállapításával végeztük.

Az általunk vizsgált három növényi illóolaj, a fluorokinolon antibiotikum és a tris-EDTA in vitro kísérleteink során képes volt hatékonyan feltörni a P. aeruginosa törzsek által termelt biofilmeket. A biofilmfeltörés mértékét százalékban fejeztük ki és ahol a csökkenés mértéke elérte az 50%-ot, ott határoztuk meg az EC50 értéket. A geraniolnál átlagosan 1,13 mg/ml, a fahéjaldehidnél 0,62 mg/ml, a timol 2,63 mg/ml, a fluorokinolon antibiotikum 1,01 µg/ml, míg a tris-EDTÁ-nál 1,38 mg/ml-es EC50 értékeket állapítottunk meg. A fluorokinolon származék 1-2 µg/ml, míg az illóolajok esetében 0,5-4 mg/ml, a tris-EDTA esetén pedig 1-2 mg/ml közötti MIC-értékeket állapítottunk meg. Eredményeink alapján elmondható, hogy a geraniol, timol, fahéjaldehid, valamint a tris-EDTA hatékonyak lehetnek a P. aeruginosa okozta szubklinikai tőgygyulladás kezelésében. A kísérleteinkben vizsgált hatóanyagok nem veszélyesek a fogyasztóra, továbbá növelhetik az antibiotikumterápia sikerességét, így csökkentve a gyógyszer-maradványanyagok szintjét az élelmiszerláncban.



Előadások listája