Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
Felhívás
Meghívó 2020.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2020. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Madár-vérmételyek előfordulása Magyarországon, illetve az általuk okozott humán cercaria dermatitis kialakulásának kockázata
Ágoston Hunor VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezetők: Dr. Juhász Alexandra, Dr. Majoros Gábor

Absztrakt:

Az emberek cercaria dermatitise egy újra előtérbe kerülő zoonotikus betegség. A kórt a vízimadarak vérmételyeinek fertőző lárvái okozzák, melyek a vízben tartózkodó ember bőrébe fúrják magukat. Ott, mivel nem a megfelelő gazdaszervezetbe jutottak, a cerkáriának nevezett lárvák ugyan órák alatt elpusztulnak, de lokális gyulladásos folyamatokat indítanak el. Ismételt lárvainvázió esetén allergiás válaszreakció keretében az érintett bőrterületen erős viszketéssel társultan vörös, hólyagos kiütések jelennek meg. A kórképért felelős paraziták a világon mindenütt előfordulnak, így számos helyi, illetve nemzetközi kutatás tárgyát képezik. Magyarországon eddig igen kevés publikáció jelent meg ebben a témában. Még a hazánkban előforduló fajok diverzitása és elterjedtsége sem ismert, noha a betegség előfordulása már korábban bizonyításra került.

Kutatásunk során az ország 9 megyéjének 12 különböző tájáról származó, összesen 68 tőkés réce (Anas platyrhynchos), 2 csörgő réce (Anas crecca), valamint 1 cigányréce (Aythya nyroca) fejét és zsigereit vizsgáltuk 2018 szeptembere és 2020 szeptembere között. A vizsgálatok során, morfológiai alapon azonosítottunk két, cercaria dermatitist bizonyítottan előidéző vérmételyt, a Bilharziella polonica és a Dendritobilharzia pulverulenta fajokat. Megtaláltuk továbbá egy harmadik, a Trichobilharzia nem legalább két, hazánkban eddig még nem kimutatott faját, melyeknek fajszintű azonosítása csak az ezután elvégzendő molekuláris vizsgálat során lesz lehetséges. A különböző helyről származó madarak eredményeit összehasonlítva jelentős különbséget mutattunk ki a vadon élő récepopulációk, illetve a vadásztatásra nevelt állományok fertőzöttsége között.

Megvizsgáltunk egy városi dísztóból származó, 122 fülcsigát (Radix auricularia) is. Noha ezek közül csak egy csigából mutattuk ki madár-vérmétely lárvákat, ezzel bizonyítani tudtuk, hogy ezeknek a parazitáknak a fejlődési ciklusa városi környezetben is végbemehet, ha a tavat récefélék rendszeresen látogatják.

Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a magyarországi récefélékben is megtalálhatóak a számos európai országban visszatérő problémákat okozó madár-vérmételyek, így elvileg bármilyen vízben számítani lehet a cerkária dermatitis kialakulása, ahol ezek a madarak a jelen vannak.



Előadások listája