Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
Felhívás
Meghívó 2020.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2020. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Kültéren árusított gyümölcsök PAH szennyezettsége és a levegő minősége közötti összefüggés nagyvárosokban
Diriczi Tekla VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élelmiszerhigiéniai Tanszék
Témavezető: Dr. Lányi Katalin

Absztrakt:

Kutatásom során a kültéren árusított gyümölcsök poliaromás szénhidrogén (PAH) szennyezettsége és a nagyvárosi levegő minősége közötti összefüggést vizsgáltuk. A mintának használt gyümölcsök Budapest, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Békéscsaba és Schladming (Ausztria) boltjaiból származtak. A World Air Quality Index weboldalán fellelhető naprakész információ segítségével követtük nyomon a levegő minőségét a beszerzés idejében az adott helyen. Különböző időpontokban vásároltunk gyümölcsöket, amikor a levegő minősége a ’megfelelő’, ’tűrhető’ és ’egészségre káros’ minősítésbe esett. A poliaromás szénhidrogén kifejezés szerves vegyületek olyan csoportjára utal, melyek kettő vagy több, kizárólag szén- és hidrogénatomot tartalmazó aromás gyűrűből állnak. Több képviselőjük ismerten karcinogén, teratogén és mutagén, szerves anyagok nem tökéletes égése során keletkeznek. A gépjármű-forgalom, ipari tevékenység és lakossági fűtés során kerülnek a légtérbe. Kétféleképpen juthatnak az emberi szervezetbe és okozhatnak súlyos egészségkárosodást, a légutakon keresztül és szennyezett élelmiszerek elfogyasztása révén.

A PAH-ok a levegő szilárd részecskéihez kapcsolódva ülepednek le a kültéren árusított élelmiszerek felületére. Fontos tisztában lennünk az élemiszereken megtalálható PAH-ok mennyiségével, ugyanis elfogyasztásuk különböző ráktípusok kialakulásához vezethet.

Egy egyszerűsített QuEChERS mintaelőkészítés után az ’EU PAH4’ vegyületek (krizén, benz(a)antracén, benzo(b)pirén, benzo(b)fluorantén) mennyiségét fluoreszcens HPLC módszerrel mértük.

A vizsgálatok során kapott eredmények alapján elmondható, hogy a levegő szennyezettsége jól érzékelhető hatással van a szabadtéren árusított gyümölcsök PAH szennyezettségére. Ugyanakkor a különbségek nem mindig bizonyultak statisztikailag is szignifikánsak, alátámasztva azt az irodalomban is jól leírt tényt, hogy az élelmiszerek PAH terhelésében a környező levegő egy fontos, de csak az egyik tényező; a termelés, szállítás és tárolás körülményei is fontos szerepet játszanak.



Előadások listája