Szekciók

Norvégiában az Állatvédelmi Törvény célja az állatjóllét és az állatok iránti tisztelet előmozdítása. Mindazonáltal, nem létezik olyan speciális törvény vagy szabályozás, amely a kedvtelésből tartott nyulak (Oryctolagus cuniculi domesticus) biológiai igényeinek védelmével foglalkozik. Ez annak ellenére van így, hogy az egyik leggyakoribb kedvtelésből tartott fajról van szó. Az adatgyűjtés célja az volt, hogy felmérje a Norvégiában tartott hobbinyulak aktuális egészségi állapotát és tartási körülményeit. A szükségletek szempontjából viszonyítási alapként a Norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság és a Norvég Állatorvosi Intézet ajánlásai szolgáltak.

A 65 kérdésből álló online kérdőív kitért az állattartók demográfiai adataira, a nyulak tartási körülményeire és takarmányozására, az állatok jelenlegi és korábbi egészségi állapotára, viselkedésére, a nyulak gazdájukhoz való viszonyára és a tartási költségekre. A kérdőív elérhető volt a 14 700 taggal rendelkező legnagyobb norvég hobbinyúl tartó Facebook-csoportban. Ezen felül a kérdőívet megosztotta a Facebook-on két állatjólléttel foglalkozó (2500 és 5000 tag) szervezet, egy 1700 követővel rendelkező magán állatorvosi klinika és 4 magánszemély. Az adatgyűjtés 2021 márciusa és májusa között zajlott, amelynek során Norvégia egész területiről 513 válasz érkezett.

A legfontosabb információforrások az állatorvosok voltak (n=252, 49,1%). A legtöbb nyulat (n=442, 86,2%) az ajánlásokban szereplő minimális méret (200x300 cm) feletti helyen tartották. Ezen belül a legjellemzőbb a lakáson belüli elkerített rész (n=110, 21,6%) illetve a teljesen szabad mozgástér (n=219, 43%) volt. A nyulak 45%-a (n=231) volt nőstény és 53,6%-a (n=275) bak, döntő többségüket (n=390, 76%) ivartalanították. Szinte az összes állat (n=500, 97,5%) számára biztosított volt a folyamatos szénaellátás és csupán kettő nyúlnál (0,6%) fordult elő, hogy havonta kétszer vagy ritkábban kaptak szénát. Teljes értékű tápot 95,9% (n=492) etetett és ezt mindössze 13 esetben (3,4%) kapták ad libitum az állatok. Az adatgyűjtés időpontjában a legtöbb nyúl (n=497, 96,9%) egészséges volt, habár hat (1,2%), ilyen választ adó tulajdonos közben úgy nyilatkozott, hogy kedvence éppen állatorvosi kezelés alatt áll. A megbetegedések közül leggyakrabban bélsárpangás (n=101, 19,7%), hasmenés (n=63, 12,3%) és étvágytalanság (n=92, 17,9%) jelentkezett. A bélsárpangás és az étvágytalanság között pozitív korrelációt lehetett megfigyelni. A fogtúlnövés mindössze 29 egyedet (5,6%) érintett.

Annak ellenére, hogy a nyulak tartási körülményei és takarmányozása megfelelő volt, előfordultak tartás, illetve táplálási hibára visszavezethető, megelőzhető betegségek. Az állattartók ismereteinek bővítésesében fontos szerepe van állatorvosoknak, ezen belül külön figyelmet érdemel a takarmányozás és a nyulak kóros viselkedésére, illetve megbetegedésére utaló tünetek felismerése.