Szekciók

A nagyüzemi sertéstenyésztés kialakulása magával hozta a hatékony járványvédelem kialakításának szükségességét. Kutatásunk során az állatorvosokkal, ill. a telepvezetőkkel készített személyes vagy online interjúk keretében 2020 novembere és 2021 márciusa között 19 nagylétszámú sertéstelepen (összesen 30.719 koca) kérdőív segítségével mértük fel a külső és belső járványvédelmet, az alkalmazott fertőtlenítőszereket és a higiéniai eszközöket.

Az eredmények azt mutatták, hogy állatvásárlás tekintetében a telepek 26%-a teljesen zárt, a többi pedig körültekintően kiválasztott állandó partnerrel áll kapcsolatban, és a vásárolt állatokat legalább 60 napig karanténozták, viszont az összes telepnek csak 11%-a rendelkezett földrajzilag is elkülönített karanténteleppel. A külső járványvédelemmel kapcsolatos leggyakoribb kockázati forrást a telepek közelsége jelentette: a válaszadók 28%-a volt egyedüli sertéstartó 3 km-es körzetben, 21%-a pedig 500 méternél kisebb távolságra volt legközelebbi szomszédjától. A telepeknek csak 58%-án oldották meg az élőállatok kerítésvonalban történő rakodását, takarmányszállítás esetében pedig csak 32%-án, ezeket a járműveket a telepek 48-69%-án fertőtlenítik belépéskor. Az emberek fogadása a zuhanyzás és a sertéstelepek közötti várakozási idő tekintetében majdnem minden telepen megfelelőnek mondható, egy telepre sem léphet be senki legalább átöltözés nélkül. Látogatók esetében a sertésmentes várakozási idő legalább 2, leggyakrabban 3 éjszaka volt.

A belső járványvédelem részeként elterjedt gyakorlat volt az egyszerre telepítés és ürítés alkalmazása, de a turnusok közötti szervizperiódus hossza általában rövid, a fiaztatók 81%-a esetében kevesebb, mint 4 nap, ami nem teszi lehetővé a megfelelő fertőtlenítést. A telepen belüli dolgozói mozgások a legtöbb telepen a kisebb kockázatot jelentő, fiatalabbtól az idősebb állatok felé mutató irányban történtek, viszont a telepek 58%-án nincsenek termekhez rendelt munkaeszközök, így azokat rendszeresen mozgatják különböző csoportok között. Fertőtlenítési feladatokra általában kombinációs készítményeket alkalmaztak, a leggyakoribb hatóanyagok aldehidek, peroxidok, alkoholok és detergensek voltak. Személyes tárgyak fertőtlenítésére az UV-fény is elterjedt megoldás volt.

A telep elhelyezkedéséből adódó veszélyforrások minimalizálhatók az épületek HEPA-szűrőkkel való felszerelésével. A bemenő járműforgalom korlátozása a vonatkozó infrastruktúra kerítésvonalban történő kialakításával, szükség esetén belső telepi jármű beszerzésével lehetséges. Az egyszerre telepítés és ürítés elve megvalósítható a telepi rotációs terv betartásával és a férőhelyekből adódó termelési kapacitás túllépésének elkerülésével.