Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
Felhívás
Meghívó 2021.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2021. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Antioxidant and anti-inflammatory effects of proanthocyanidins in porcine intestinal epithelial cell – bacterium co-culture
Gál Bella V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Kovács Dóra

Absztrakt:

Az antibiotikumok túlzott, és sok esetben nem megfelelő használata miatt a baktériumokban velük szemben kialakult rezisztencia napjaink egyik legjelentősebb problémája a humán- és állatgyógyászatban egyaránt. Rezisztens baktériumok nagy arányú jelenléte fertőzések során az antibiotikumos kezelések sikertelenségéhez vezethet, amely különösen jelentős probléma zoonotikus baktériumok, például Escherichia coli és Salmonella enterica ser. Typhimurium által okozott megbetegedések esetén. A jelenség leküzdése csak az ‘Egy Egészség’ (‘One Health’) koncepcióval lehet sikeres, amelynek lényege, hogy az állat- és humánegészségügy szereplői együttesen keresnek megoldásokat az antibiotikumok használatának csökkentésére és optimalizálására, valamint bakteriális fertőzések megelőzésére vagy kezelésére használható potenciális antibiotikum-alternatívákat. A flavonoidok közé tartozó proantocianidinok (PAC-ok) biológiailag aktív növényi vegyületek, amelyek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antibakteriális tulajdonságaik alapján alkalmasak lehetnek erre a célra.

Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a szőlőmag eredetű PAC-ok védő hatásait egy gasztrointesztinális fertőzéseket modellező in vitro rendszerben, amely sertésekből izolált bélpatogén baktériumokból (E. coli és S. Typhimurium), valamint sertés eredetű bélhámsejtekből (IPEC-J2 sejtvonal) állt. Ezen ko-kultúra létrehozásához elsőként Neutral Red festéssel meghatároztuk a legnagyobb tolerálható baktériumkoncentrációt, amely a sejteken alkalmazva nem okoz szignifikáns életképesség csökkenést. Ezt követően a sejteket E. coli-val és S. Typhimurium-mal kezeltük önállóan, vagy PAC-okkal kombinálva (50 és 100 µg/ml koncentrációban), majd meghatároztuk a sejtek intracelluláris reaktív oxigén származék szintjét (IC ROS) 2’,7’diklór-dihidro-fluoreszcein-diacetát (DCFH-DA) reagenssel, valamint interleukin-6 (IL-6) és interleukin-8 (IL-8) termelését enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálattal (ELISA).

Egy órás kezelés során az E. coli és S. Typhimurium törzsek 10⁶ CFU/ml koncentrációjú szuszpenziója nem befolyásolta az IPEC-J2 sejtek életképességét, így a további vizsgálatokhoz ilyen töménységű baktériumszuszpenziót alkalmaztunk. A PAC-ok 50 és 100 µg/ml koncentrációban, baktériumokkal együtt alkalmazva csökkenteni tudták az IPEC-J2 sejtek IC ROS szintjét. Ezen túl a S. Typhimurium-mal történő kezelés a sejtek IL-8 és IL-6 termelésének növekedését okozta, amely szintén enyhíthető volt PAC-ok alkalmazásával.

Eredményeink alapján elmondható, hogy a szőlőmag eredetű PAC-ok képesek csökkenteni az oxidatív stressz és a gyulladás markereinek mennyiségét baktériumokkal kezelt sertés bélhám sejtkultúrában. Ezen megfigyelések alapján a PAC-ok alkalmasak lehetnek sertések bakteriális bélfertőzéseinek megelőzésére és kezelésére, de további in vitro és in vivo vizsgálatok szükségesek alkalmazhatóságuk alátámasztására.



Előadások listája