Szekciók

A munkámat a nagykőrösi Arany-Tej Kft. folstein-fríz tejelő tehenészetében végeztem. A telepen naponta közel 300 állatot fejnek napon 2x. A minta alapját 95 db állat képezte, melyek teljesen egészséges általános állapotot mutattak. A vizsgálat során az állatokon kétféle ivarzásmegfigyelő rendszert és 3 féle ov-synch alapú hormonprotokollt alkalmaztam. A hormonokkal a petefészek mesterséges szinkronizálását, ezzel az ivarzás kiváltását segítettem elő. A kétféle ivarzásmegfigyelő rendszer a lábra szerelhető pedométer, és a faroktőre ragasztható Kamar matricát alkalmaztam, ezekkel detektálva a megjelenő ivarzási tüneteket. A teheneket a használt hormonális készítmény szerint 3 csoportra osztottam. Az ov-synch alapja a gonadotropin és prosztaglandin hormonok felváltva történő megfelelő használata.

Az első csoportba a rövid programos (P1) tehenek tartoztak. Itt az állatok 56,1%-ban jelzett a Kamar, és 53,6%-ban jelzett a Nedap rendszer, 48,7%-ban mindkettő és 39%-ban egyik sem jelzett.

A második csoportba a hosszabb programos (P2) tehenek tartoztak. Itt az állatok 51,6%-ban a Kamar, 38,7%-ban a Nedap, 35,5%-ban mindkettő jelzett, és 45,1%-ban egyik rendszer sem jelzett tüneteket.

Valódi látható tüneteket a vizsgált állomány 67% mutatott, de bíznak a hormon hatásában, ezért azokat a teheneket is inszeminálják, ahol egyik eszköz sem jelez ivarzási tüneteket. A két ivarzásmegfigyelő rendszer közel azonos százalékban tudta felfedni és jelezni az ivarzó egyedeket, a kettő közötti eltérés nem szignifikáns.

A harmadik csoportot azok az állatok képezték, ahol semmilyen hormonnal nem kezeltünk (P0), így a petefészek természetes ciklikus működésére alapoztunk. A tehenek 95,6%-ban jelzett a Kamar, 91,3%-ban a Nedap, 91,3%-ban mindkettő, és 4,3%-ban egyik sem. A spontán ivarzó állatok esetében sokkal kifejezettebb ivarzási tüneteket tapasztaltam, mint a hormonnal kezelt csoportoknál.

A kísérleti csoport vemhesülési rátája 63,16%. Ez csoportonkénti lebontásban úgy néz ki, hogy a P0 91,3%, P1 58,53%, P2 48,39%.