Szekciók

A szarvasmarhák légzőszervi tünetegyüttese (BRDC) egy borjakban nagy mortalitással és morbiditással járó kórkép és ezáltal a hús-és tejelő állományok esetén is nagymértékű gazdasági veszteséget okoz. Kóroki tényezői között számos környezeti stresszor, baktérium és vírus is szerepel, alátámasztva ezzel a multifaktoriális jelleget.

A kutatásunk során Málta és Gozo 18 farmján, 3-12 hónapos borjaktól vett vérminták szerológiai vizsgálatát végeztük el, összesen 100 egyeden. Ennek során a Bovine orthopneumovirus (korábbi nevén: Bovine Respiratory Syncytial Virus (BRSV)), a Bovine respirovirus 3 (korábbi nevén: Bovine Parainfluenza-3 Virus (BPIV-3)), a Bovine alphaherpesvirus 1 (BoHV-1), Pestivirus A és Pestivirus B (korábbi elnevezése: Bovine Viral Diarrhoea Virus (BVDV)) előfordulását és szeroprevalenciáját vizsgáltuk a máltai, valamint gozoi farmokon.

Eredményeink szerint a BRSV, BPIV-3, BoHV-1 és BVDV tekintetében rendre 17%, 43%, 4% és 32% szeropozitivitás van jelen az állományokban és a minták mintegy 35%-a volt mind a 4 vírusra negatív. Az egyes korcsoportokban a szeropozitivitás a BRSV, BPIV-3, BoHV-1 és BVDV tekintetében rendre 0-23%, 0-28%, 0-23% and 0-50% volt. Minden korcsoportra az alábbi esetek egyike volt jellemző: a borjak pozitívak voltak és klinikai tüneteket is mutattak; a borjak negatívak voltak, de mutattak klinikai tüneteket; a borjak pozitívak voltak, de nem mutattak klinikai tüneteket; a borjak negatívak voltak és nem mutattak klinikai tüneteket. Ezek alapján elmondható, hogy a klinikai tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor a klinikai tünetek jelenléte nem feltétlenül igazolja, hogy az adott borjú fertőzött BRSV, BVDV, BPIV-3 és/vagy BoHV-1 vírussal. Kutatásaink arra is rávilágítottak, hogy rendszeres szerológiai vizsgálatok, megelőző intézkedések és a telepeken dolgozók tájékoztatása szükséges a kedvezőbb helyzet elérése érdekében.

A kutatásunk jelentőségét az adja, hogy ez az első dokumentált, Máltán elvégzett vizsgálat melynek fókuszában a BRDC állt. A kapott eredményeink remélhetőleg elő fogják mozdítani a szarvasmarha telepek gazdasági helyzetét és emellett hozzá fognak járulni az állatjóléthez is a máltai farmokon a betegség megelőzése, kontrol alatt tartása és a mortalitás csökkentése révén. Eredményeink alátámasztják további, nagyobb mintaelemszámú vizsgálatok elvégzésének szükségességét.

Dr. Bárány Zoltán (Department of Physiology and Biochemistry)
Dr. Forgách Petra (Department of Microbiology and Infectious Diseases)