Szekciók

A transzmembrán szerin proteáz 2 enzimek (TMPRSS2) aktivitása kulcsfontosságú a hámeredetű daganatok (emlőcarcinoma, prosztatarák) kialakulásában és negatív irányú prognózisában, illetve az egyes vírusok (koronavírus, influenzavírus, parainfluenzavírus) sejtbe történő bejutásában és replikációjában, így terápiás szempontból is jelentős a TMPRSS2 enzimet gátló 3-amidinofenilalanin-típusú (3APhA) vegyületek in vitro farmakotoxikológiai vizsgálata.

A máj és a 3APhA-típusú matriptáz/TMPRSS2-gátló (MI) vegyületek között fellépő kölcsönhatás jellemzésének egyik sarokköve a májsejtek életképességének, a sejteket ért oxidatív stressz mértékének, és a citokróm P450 (CYP) enzimaktivitás változásának mérése.

Patkány, beagle és majom májsejteket vetettük alá különböző koncentrációjú (10, 20, 50 illetve 100 µM) matriptáz/TMPRSS2-gátlókkal (MI-432 és MI-1900 vegyületekkel) való kezelésnek. A sejtek életképességét MTS módszerrel, az extracelluláris hidrogén-peroxid szintet Amplex Red technikával, a CYP enzimaktivitást lumineszcencia segítségével, az okkludin lokalizációját immunfluoreszcens festést követően konfokális mikroszkóppal határoztuk meg.

Eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált MI-vegyületek nem befolyásolták a vizsgált állatfajokból származó májsejtek életképességét 100 µM koncentrációban 24 órát követően. Megállapítható, hogy a 4 órás kezelések után a patkány májsejtek redox státusza nem mutatott jelentős változást. Beagle esetében az 50 µM koncentrációjú MI-1900 vegyület gátolta a hidrogén-peroxid termelődését, ami 24 óra elteltével már nem volt detektálható. A 4 órás inkubációs idejű, 50 µM MI-432 kezelés a majom májsejteknél szignifikáns csökkenést, míg a 10 és 20 µM MI-1900 kezelés jelentős oxidatív stressz növekedést váltott ki. A 24 óráig tartó kezelés után az MI-1900 vegyület 50 µM koncentrációjára a patkány és a majom májsejtek egyaránt szignifikáns extracelluláris hidrogén-peroxid szint csökkenést mutattak. A CYP1A2 aktivitását patkánynál egyik inhibitor sem befolyásolta szignifikánsan a vizsgált koncentrációkban. A beagle esetében vegyületfüggő (MI-432, 20 és 50 µM), a majom esetében pedig koncentrációfüggő (MI-432 és MI-1900, 50 µM) CYP1A2 enzimgátlás jelentkezett.

Összefoglalva, a vizsgált MI vegyületek CYP1A2 izoenzimre in vitro kifejtett gátló hatása miatt, a 3APhA származékok virális megbetegedések kezelésében (például SARS-CoV-2) történő jövőbeli felhasználása során, javasolt a gyógyszerkölcsönhatások feltérképezése, szoros monitorozása is.