Szekciók

A vágóhídi monitoring vizsgálatok segítségével, a makroszkopikusan megjelenő elváltozások előfordulásának rendszeres felmérésével átfogó kép kapható egy adott állattartó telep állategészségügyi állapotáról, elsősorban a légzőszervi megbetegedések (PRDC) és a májproblémák tekintetében.

Dolgozatomban 2012 és 2017 között végzett vágóhídi vizsgálatok során 121 magyarországi sertéshizlaló telepről származó 18.317 vágósertésből gyűjtött adatait összegeztem és értékeltem. A tüdőgyulladást a MADEC, a mellhártyagyulladások mértékét pedig a S.P.E.S. módszerrel, az Ascaris suum jelenlétének mértékét a tejfoltok pontozásával értékeltem, a zsíros májelfajulások és a szív burokgyulladások előfordulását azok darabszámának feljegyzésével és százalékos előfordulásának kiszámolásával végeztem. Az MSD AH által kifejlesztett számítógépes vizsgálati adattábla segítségével kiszámoltam az Actinobacillus pleuropneumoniae Index (APPI) és az Ascaris suum Index értékeket, amelyek az adott kórokozók előfordulásának és súlyosságának mértékét fejezik ki egy 0 és 4 közötti skálán. Végül, az adattábla használatával, a PRDC és az A. suum fertőzöttség által okozott, egy vágósertésre eső gazdasági károk nagyságát becsültem meg.

A vágóhídi felmérés eredményei azt mutatják, hogy 2012 és 2017 között a hazai vágósertések átlagos éves MADEC tüdőpontjai 5,77 és 12,11 között alakultak, a 28-as maximum értékhez viszonyítva. Az átlagos S.P.E.S. mellhártyapontok 0,56 és 1,12 között mozogtak, az A. suum általi érintettséget mutató máj tejfoltosságának értéke 0,11 és 1,43 között változott a 0 és 4 közötti skálán. Az APP által okozott elváltozások 1,41% és 4,49%, a zsíros májelfajulás 12,3%, és 25,6%, a szívburokgyulladás 0,4% és 3,4% között fordult elő a vizsgált időszakban.

A monitoring vizsgálatok során talált makroszkopikus patológiai elváltozások nagysága alapján megbecsült gazdasági kár nagysága a légzőszervi problémák esetén 1561-3719 Ft, az A. suum fertőzés következtében 23-1295 Ft között változott vágósertésenként 2012 és 2017 között. A PRDC miatti kár érezhetően, az orsóférgesség által okozott gazdasági veszteség pedig jelentősen csökkent a vizsgált időszakban.

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a rendszeres vágóhídi vizsgálatok által szolgáltatott információk nagy segítséget jelenthettek a sertéstelepek vezetőinek a hatékonyabb vakcinázási és parazitaellenes protokollok bevezetésében a felmért állományokban.