Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
Felhívás
Meghívó 2021.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2021. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A cikóriasav hatása vírus RNS analóg molekulával kezelt csirke máj eredetű primer sejt ko-kultúrán
Herrmann Eva Madeleine V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Tráj Patrik, Dr. Mátis Gábor

Absztrakt:

A nagyüzemi baromfitartás jövedelmezőségét jelentősen befolyásolja az előforduló vírusok okozta kártétel mértéke. A hepatitis-hydropericardium betegség, a satnyaság és törpenövés szindróma, valamint a fertőző bursitis jelentős terhet ró az ágazatra, ugyanis termeléscsökkenéshez és elhulláshoz vezethetnek immunizált állományokban is. Mindezek hátterében a túlzott gyulladásos válasz okozta sejthalál vagy szabadgyök-képződés áll, így kézenfekvő megoldást jelenthet ezen okok bármelyikének módszeres mérséklése. Vizsgálataink célja így az volt, hogy egy vírus duplaszálú RNS analóggal, a poliinozin-policitidilsavval (poly I:C) váltsunk ki gyulladást csirke eredetű primer hepatocyta és nem-parenchimális sejt ko-kultúrán, majd ezen vizsgáljuk különböző anyagok immunmoduláns hatását. Jelen munkában a cikóriasav (CA) hatását vetettük össze az N-acetilcisztein (NAC), mint jól ismert antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatóanyagéval. A sejtkultúrákat 50 µg/mL poly I:C-vel és gyulladáscsökkentő kezelésként 100 és 200 µg/ml NAC-cal vagy 10 és 100 µg/ml CA-val kiegészített tápfolyadékban tenyésztettük 24 órán keresztül. Ezt követően a sejtek metabolikus aktivitását, a laktát-dehidrogenáz (LDH) aktivitást, az interleukin-6 (IL-6) és az interleukin-8 (IL-8) koncentrációját mértük a tápfolyadékból. Eredményeink szerint az NAC önmagában csökkenti a sejtek metabolikus aktivitását, míg a CA képes azt helyreállítani poly I:C indukált gyulladás során. A membránkárosodás mértékének számszerűsítésére alkalmas LDH aktivitás érték a kezeletlen és a gyulladásos kontroll csoporthoz képest is mérséklődött a CA kezelt csoportoknál, míg a NAC kezelés nem idézett elő szignifikáns változást. Az IL-6 és az IL-8 gyulladásos citokinek koncentrációját a NAC (100 µg/mL) és a CA is csökkentette a poly I:C kezelt kontrollhoz képest, azonban ez a csökkentő hatás a CA-val kezelt csoportoknál a gyulladáskeltővel nem kezelt sejteken is megmutatkozott. A tenyészetekben esetlegesen előforduló apoptózis jellemzésére kaszpáz-3 szintjét és a lipidperoxidáció jellemző termékét, a malondialdehid (MDA) koncentrációját a sejtek lizátumában mértük. A magasabb dózisú CA kezelés szignifikánsan emelte a kaszpáz-3 szintjét, míg az MDA koncentráció csökkenése egyedül az alacsonyabb dózisú CA kezelésnél mutatkozott meg a Poly I:C kezelt csoportoknál. Az általunk alkalmazott ko-kultúra hatékonynak bizonyult a gyulladás kiváltotta citotoxikus válasz modellezésére, és így a közismert NAC és a CA egyes hatásainak összehasonlítására. A vizsgált szervessav-származék dózisfüggő gyulladáscsökkentő hatást mutatott, továbbá képes volt fenntartani a sejtek metabolikus aktivitását, ami a poly I:C membránkárosító hatásának ellensúlyozása mellett egyértelműen alátámasztja a molekula szakirodalomban közölt májsejtvédő hatását. Következtetésképp levonhatjuk, hogy a CA képes lehet mérsékelni a duplaszálú RNS vírusok okozta kártételt in vitro, így javíthatja a baromfiállományok egészségi állapotát és termelését.



Előadások listája