Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
Felhívás
Meghívó 2021.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2021. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A vándorpatkány (Rattus norvegicus) parazitás fertőzöttségének első magyarországi felmérése szinantróp környezetben
Kékesy Vince VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Patológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Mándoki Míra, Dr. Juhász Alexandra

Absztrakt:

A múltban sok vizsgálatot végeztek a vadon élő állatok parazitáival kapcsolatban, azonban a mesterséges, szinantróp környezetben élő, de mégis vad emlősök élősködőinek vizsgálata az ember szempontjából még fontosabb. Közülük a zoonotikus fertőzést terjesztő szerepük miatt, a patkányok vizsgálata kiemelkedő jelentőségű. A nagyon veszélyes baktériumos és vírusos megbetegedések közvetítőjeként ismert, vadon élő patkányokat főleg külföldön sok szempontból vizsgálták már, de az élősködőikre kevesebb figyelem irányult. Közép-Európában az invazív vándorpatkány (Rattus norvegicus) vizsgálata indokolt, így Magyarországon is, ahol egyre jobban terjed. Míg a környező országokban alaposan felmértek az ott élő vándorpatkányok élősködőit, Magyarországon nem történt átfogó vizsgálat a vadon élő patkányok parazitás bántalmaival kapcsolatban.

A kutatás során, 2020 szeptemberétől 2021 májusáig, 8 különböző budapesti kerületből származó, 131, vizsgálható állapotban lévő patkánytetemet vizsgáltunk meg. Már egyszerű morfológiai módszerekkel is, közülük 110 tetemben sikerült legalább egy parazitafajt detektálni. Ez a magas, 84%-os prevalencia azt sugallja, hogy valószínűleg szinte minden patkány hordoz élősködőket. Az ilyen mértékű fertőzöttség a természetes élőhelyeken élő állatok populációiban igen ritka, és a patkány urbanizálódására utal. A mikroszkóp segítségével felismerhető ekto- és endoparaziták morfológiai vizsgálatát elvégeztük, illetve egyes élősködők azonosításához molekuláris és szövettani eljárásokat is alkalmaztunk. A megtalált paraziták a következők voltak: Eimeria sp., Entamoeba sp. egysejtűek, Nosopsyllus fasciatus, Polyplax spinulosa, Laelaps sp., Ixodes ricinus, Haemaphysalis sp. Demodex sp. ízeltlábúak, továbbá Heterakis spumosa., Nippostrongylus brasiliensis, Capillaria sp., Syphacia muris, Gongylonema sp., Trichosomoides crassicauda férgek. Ezeken felül, három, zoonotikus jelentőséggel bíró féregfajt is találtunk a patkányokban: a Hymenolepis nana és Hymenolepis diminuta galandférget és a májban élő Calodium hepaticum fonálférget.

Az általunk talált élősködők közönséges fajok, és az előfordulásukra eleve lehetett számítani, azonban figyelemreméltó az, hogy egy nagyváros néhány kerületén belül szinte az összes jól ismert patkány élősködőt meg lehetett találni, ami a fertőzöttség nagy diverzitását mutatja. Míg más országokban élve fogott patkányokon tanulmányozták a bennük és rajtuk élő élősködőket, mi bebizonyítottuk, hogy a patkányirtás következtében elpusztult állatok tetemeiből is igen sokféle parazitát lehet viszonylag egyszerű módszerekkel kimutatni. Az olcsó, és az emberre nézve kevésbé veszélyes eljárással a patkánypopulációk nagyobb volumenű monitorozása is megoldható, aminek a jövőben járványtani jelentősége is lehet.



Előadások listája