Szekciók

A nagylétszámú sertéstelepeken megtalálható bakteriális megbetegedések kezelése az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia növekedése és a szigorodó állatgyógyászati előírások miatt egyre korlátozottabb. Kutatásunk célja az volt, hogy hazai sertéssertéstelepen felmérjük a bakteriális megbetegedések előfordulását a különböző korcsoportokban és a kezelésükre alkalmazott antibiotikum terápia gyakorlatát.

Kutatásunk során 2020 novembere és 2021 márciusa között felmértünk 16 hazai nagylétszámú sertéstelepet (ezen belül 14 db tenyészállományt, 14 db fiaztatót, 16 db utónevelőt és 12 db hizlaldát) az állatorvosokkal és a telepvezetőkkel folytatott személyes interjúk keretein belül.

Az eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált korcsoportok 73%-ánál volt jelen valamilyen bakteriális eredetű légzőszervi, emésztőszervi, ízületi vagy idegrendszeri megbetegedés. Az összes korcsoportot figyelembe véve, a legnagyobb arányban az ízületi- és idegrendszeri betegségek voltak jelen (a korcsoportok 76%-nál), de a légzőszervi és az emésztőszervi kórképek súlyosabb tüneteket okoztak. A kocáknál a húgy- és nemiszervi megbetegedés volt a leggyakoribb, a kocáknál előforduló összes megbetegedés 39%-áért volt felelős.

A vizsgált korcsoportok 7%-ában lehetett a beteg egyedeket külön légtérben elkülöníteni. Az állomány bakteriális befertőződéskor a vizsgált korcsoportok 15%-ában azonnal, 25%-ában csak bizonyos előfordulási szint felett döntöttek csoportos antibiotikum terápiáról. A vizsgált korcsoportok 49%-ában vesznek mintát antibiotikum-rezisztencia megállapítása érdekében.

A vizsgált korcsoportok 38%-ában nem zárják el az antibiotikumokat, 16%-ban fordul elő, hogy felhasználják a lejárt készítményeket is. A műszakvezetők kezelnek a legtöbbet antibiotikummal (31%), utána következnek az állatorvosok (27%). A fecskendőket 71%-ban csak súlyos szennyezettség után cserélik, a vizsgált korcsoportok 21%-ban egy fecskendőt több készítményhez is használnak. A per os csoportos kezeléseknél 61%-ban preferálják a gyógyszeres ívóvíz itatását és az oldhatósági szabályokat a vizsgált korcsoportok 50%-ában, a környezeti hőmérséklet okozta vízszükséglet-változást 25%-ban veszik figyelembe a bekeveréskor. Az összes korcsoport 61%-ában található meg ivóvíz bekeverő technológia.

Az eredmények alapján a felmért telepeken fontos lenne a klinikai tüneteket mutató egyedek elkülönítése, az antibiotikum-fogyasztás pontosabb mérése, valamint a gyakoribb antibiotikum-érzékenységi vizsgálatokon alapuló kezelések bevezetése, ezzel eredményesen csökkenthető lenne az antibiotikum-felhasználás az állategészségügyi-státusz megtartása mellett.