Szekciók

Földünk növekvő népessége és az urbanizáció arra ösztönözte a mezőgazdaságot, hogy új módszereket és technológiákat fejlesszen ki, így kezdődött meg az első növények termesztése beltéren, azaz létrejött az indoor farming. A magas állománysűrűség miatt fontos a higiénia és az egyes higiéniai lépések effektivitásának mérése, hiszen kritikus szerepük van a növények eltarthatóságában, illetve jelentős népegészségügyi kockázattal is jár a fogyasztása egy nem megfelelően kezelt növénynek. Emiatt különösen fontos a termények folyamatos mikrobiológiai vizsgálata. Egyre gyakoribb az a feltevés is, hogy a beltéri növénytermesztéssel előállított zöldségek tisztábbak a hagyományos iparággal szemben, azonban empirikus adatokkal alátámasztott kutatási eredmény még nem született sehol.

Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes fertőtlenítési eljárások hogyan befolyásolják a terményeink összcsíraszámát, illetve a penészgombák számát. A vizsgálatok során 3 mikrozöldséget elemeztünk, mindegyiket egy budapesti startup üzemében termesztettük. Itt mesterséges LED fényforrásokat használva, illetve speciális termesztő rácsokon zajlott a termelés. Retek (Raphanus sativus), zsázsa (Lepidium sativum) és cukorborsó (Pisum sativum) magokat, később pedig a csírázó növényeket vetettük alá fertőtlenítési eljárásoknak, amely magába foglalta a hyperolos kezelést, illetve a termesztő helyiségek ózonos fertőtlenítését is.

Vizsgáltuk a magfertőtlenítés hatását a kész termék mikrobiológiai tisztaságára, melynek során 0,78%-os, illetve 1,5%-os hyperol oldatot használtunk. A csírázás végén szintén hyperolos lemosást alkalmaztunk. Ezzel egy időben kezeletlen magokból kontroll csoportot is létrehoztunk. Használtunk továbbá ózonos fertőtlenítést is, mely során 40 ppb ózont juttattunk az egyik termesztő helyiségbe, míg a másik teremben párhuzamosan folyt a termesztés ózonos fertőtlenítés nélkül.

Az eredetileg vizsgált kezeletlen mintáink összcsíraszáma 10^8 értékről a kezelések számától függően egyértelmű csökkenést mutatott, a legjobb eredményeket pedig a cukorborsónál értük el, ahol az összcsíraszám a 10^3 értékig csökkenthető volt. A retek és zsázsa mikrozöldség fajtáknál kevésbé látványos eredményeket hozott a kísérlet, azonban ott is elérhető a mikrobiológiai státusz javítása az összcsíraszám csökkentésével. Kísérletünk azt bizonyította, hogy beltéri precíziós növénytermesztéssel is létrehozható higiéniailag megfelelő élelmiszer, azonban további kutatások célját képezi az indoor farming technológia összevetése a hagyományos növénytermesztési ágazatokkal mikrobiológiai szempontból.