Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
Felhívás
Meghívó 2021.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2021. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A vena pulmonalisok bal pitvari beszájadzásának vizsgálata kadáver lószívekben intervenciós kardiológiai szempontból
Sáfár Anna Alexandra VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezetők: Dr. Bakos Zoltán, Dr. Kovács Szilvia

Absztrakt:

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb, teljesítménycsökkenést okozó szívritmuszavar lovakban. Nemrégiben bizonyítottá vált, hogy a pitvarremegést az emberekhez hasonlóan lovakban is a vena pulmonalisok beszájadzása felől érkező kóros ingerületek váltják ki. Kutatásunk célja a tüdővénák bal pitvari beszájadzásainak anatómiai, szövettani és immunhisztokémiai vizsgálata lovakban, ami az ablációs módszerek fejlesztéséhez elengedhetetlen. Kadáver vizsgálatainkat 83 egészséges ló szívén végeztük. A boncolást követően a szövettani mintákat a négy fő pulmonalis véna beszájadzásából metszettük ki olyan módon, hogy az magában foglalja a véna-pitvar átmenetet. A vénák falában kimutattuk az adrenerg és non-adrenerg idegrostok jelenlétét – a korábban humán mintákon leírt – S100 és tirozin-hidroxiláz (TH) immunperoxidáz jelölés segítségével, míg az ingerületvezetésre alkalmas szöveti elemek jelenlétét connexin-40, connexin-43 és connexin-45 jelöléssel vizsgáltuk. Pozitív kontrollként minden esetben kutya szívizomszövetet használtunk. A vénaszájadékok átlagos száma 4,5-nek bitzonyult (4 véna: 46 ló, 5 véna: 31 ló, 6 véna: 6 ló). Az egyes vénák átmérői a következők voltak (átlag±szórás). I. véna: 20,2±7,0 mm, II. véna: 32,7±7.1 mm, III. véna: 33,4±5.9 mm, IV. véna: 18,1±4.5 mm. A számon felüli vénaszájadékok mérete 3,0 és 28,0 mm között változott (átlag±szórás: 11,5±5.5 mm). Korai elágazódást 26 lóban (31,3%) és 30 vénában figyeltünk meg (I. véna: 14, II. véna: 9, III. véna: 5, IV. véna: 2). A szövettani vizsgálatok bizonyították, hogy a vénaszájadékokat körülölelő szívizomszövet beterjed a vénákba is. Minden véna esetében a “myocardial sleeve” területén detektált S100 és TH pozitivitás bizonyítja az adrenerg és a non-adrenerg rostok jelenlétét. A connexin-40, connexin-43 és connexin-45 pozitivitás jelzi a területen előforduló ingerképzésre és ingerületvezetésre képes sejtek jelenlétét. Az eredmények módot teremtenek annak meghatározására, hogy a tüdővénákat körülölelő szívizomszövet melyik területén érdemes létrehoznunk az ablációs gyűrűt ahhoz, hogy a lehető legnagyobb sikerrel szigeteljük el a vénák felől érkező kóros ingerületeket, melyek pitvarfibrillációhoz vezethetnek.



Előadások listája