Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
Felhívás
Meghívó 2021.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2021. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A lovak vena jugularis-ának anatómiája
Lambertus Balázs Péter VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Bodó Gábor

Absztrakt:

A lovak érrendszerének anatómiájával számos munka foglalkozik, ugyanakkor az érhálózat egyes szegmenseinek felépítéséről és pontos helyeződéséről nincsenek megfelelően részletes ismereteink. A lógyógyászatban kiemelkedő jelentőséggel bíró torkolati véna az első és leggyakoribb intravénás elérési út a lovak gyógyszeres kezelése, vérminták levétele stb kapcsán, mégis igen kevés adat áll rendelkezésre a különböző paraméterekről, mint például a véna hossza, a benne található vénabillentyűk száma, helyeződése és mérete . A jugularis punkció módja tapasztalatok révén alakult ki, tudományos statisztikák által nincs alátámasztva. Post mortem vizsgálataink során 25 különböző korú, nemű és testtömegű ló kétoldali véna jugularis-át boncoltuk . Minden lónál egységes eljárást alkalmaztunk, koncentráltunk a vénák hosszára, a bennük található billentyűk számára és azok vénán belüli elhelyezkedésére. A boncolásokból nyert információk megmutatták, hogy bár az egyes egyedek vénái a testtömeg függvényében eltérő hosszúságúak, a bennük található billentyűk számában és helyeződésében nem találtunk szignifikáns eltérést. Fény derült arra is, hogy bár a statisztikák alátámasztják azt a tapasztalatot, hogy a lovak intravénás beavatkozásait a vena jugularis felső harmadában célszerű végezni, de mégis előfordulnak eltérések.

A 25 vizsgált kadaverből nyert információk alapján arra jutottunk, hogy a lovak jugularis vénáiban a billentyűk száma 2 és 7 közötti.

A boncolási adatokból számított értékek alapján kimondható, hogy a jobb oldali jugularisban található vénabillentyűk száma átlagosan 3,94 , a bal oldaliban 3,4 . Ugyanez medián értéken a jobb oldalon négy, a bal oldalon 3 darabot jelent. A jobb oldali vénák tekintetében 44%-ban , a bal oldaliak 32%-ban 3 billentyűt találtunk.

Kutatásunk fontos célkitűzése volt feltérképezni a vénabillentyűk helyeződését a jugularison belül, különös tekintettel a truncus lingofacialis-hoz legközelebb eső "első " billentyű lokalizálására, hiszen ez bír a legnagyobb gyakorlati jelentőséggel. A post mortem kipreparált vénák átlagos hosszúsága a jobb oldalon 62,24 cm és az első billentyű 19,88 cm- nél található, míg ugyanezen adatok a bal oldalon 62,32 cm és 25 cm . Vizsgálati eredményeink igazolják a napjainkban preferált jugularis punkciós helyet, azonban fontos kiemelni, hogy a billentyűk száma és helyeződése nagy szórást mutat, a vizsgált erek közel 50%-ában találhatunk ezeknél közelebb lévő billentyűket , sőt a vizsgált 50 véna 10%-ában az első billentyű a véna elágazásától számított 10 cm-en belül helyeződött.

Vizsgálataink gyakorlati célja -szándékunk szerint- a lovak vena jugularisba történő kanülálása kapcsán sokszor súlyos szövődményként kialakuló thrombophlebitis esetek rizikójának csökkentése.



Előadások listája