Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

Európa állatorvosi rendelőiben egyre gyakoribb páciens a háziasított patkány (Rattus norvegicus domestica). Mivel igen szelíd és intelligens a természetük, így nagyon kedveltek mint társállatok. Emellett évtizedek óta használják őket kutatásokban mint modell állatok, és széleskörű irodalom áll rendelkezésre a főbb laboratóriumi törzsekről. Sajnos a tartási körülmények és az állatok genetikája igencsak különbözik a kedvencként tartott patkányokétól, mivel szelektíven tenyésztik őket, és specális körülmények között tartják. Így feltételezhetjük, hogy a társállatok megbetegedései is más karakterűek, mint a laborállatoké. Jelenleg még igen kevés irodalmi adat áll rendelkezésre a társállatként tartott patkányokról, mivel az egzotikus állatokkal foglalkozó szakkönyvek inkább a nyúlra, tengerimalacra, görényre és hörcsögre koncentrálnak.

Jelen tanulmány a patkányok főbb betegségeinek csoportosítását tűzte ki célul franciaországi adatok alapján. Retrospektív kutatásunk során több, mint 1000 páciens adatait tekintettük át egy francia állatkórház és referencia klinikai adatbázisából 2006 és 2021 között. A patkányok életkorát, ivarát, főbb panaszát és a diagnózist gyűjtöttük ki és elemeztük.

A teljes vizsgált populációban a főbb panaszok a légúti tünetek (35%), szövetszaporulatok (21%), neurológiai tünetek (13%) és sántaság (9%) voltak. A profilokat az életkor és ivar függvényében állítottuk fel – ezeket osztályoztuk, és egy fát alakítottunk ki, ami alapján könnyen láthatók a főbb panaszok adott életkor és ivar tekintetében. Ezeket a profilokat további részletekkel gazdagítottuk, így egy dupla kördiagramon tudtuk ábrázolni a főbb tünetekhez tartozó állatorvosi diagnózist. Az elemzés során három, statisztikailag releváns korcsoport alakult ki, ami így segít behatárolni az idősödő patkány fogalmát. A kedvencállatként tartott patkányt fiatalnak tekinthetjük 12 hónapos kor alatt, idősödőnek 24 hónapos korig és öregnek 24 hónapos kor felett.

A vizsgált populációban a légúti tüneteket leggyakrabban idült légúti betegség (chronic respiratory disease, CRD) okozta minden korcsoportban (60% felett). A szövetszaporulatok emlőtumorok voltak az idősödő és öreg nőstény állatok körében (65% felett, ebből 75% fibroadenoma), és tályogok a hím állatokban (50% felett). Az idegrendszeri tünetek oki hátterét ritkán derítették ki, leggyakrabban a vestibularis szindróma diagnózisát állították fel (55% felett minden korcsoportban). Az agyalapi mirigy daganat diagnózisát is leggyakrabban gyanú alapján hozták az idősödő és öreg patkányok körében (14–65%). A sántaság felülreprezentált diagnózis volt az öreg hím állatok csoportjában (22% a nőstény állatokban látott 8%-kal szemben), és főképp polyradiculoneuropathiával hozták kapcsolatba (59%).

A vizsgálat során nyert adatok hasznosak lehetnek mind az állatorvosoknak, mind a patkányok gazdáinak, továbbá alapul szolgálhatnak későbbi ismertető anyagok létrehozásához.