Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

Az elmúlt évtizedekben a hallgatók elvárásai a felsőoktatással, így az állatorvosképzéssel szemben is sokat módosultak. Ezen változásokhoz való alkalmazkodásnak és az egyes szakági hiányok orvoslásának előfeltétele a hallgatók motivációinak megismerése. A kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük az állatorvostan hallgatók pályaválasztásának motivációs tényezőit.

A felmérés alapját képző kérdőívet a 2016-2020. között az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) állatorvos szakára, magyar nyelvű képzésre beiratkozó hallgatók töltötték ki. Az eredmények azt mutatják, hogy mindegyik hallgató első helyen jelölte meg az állatorvos-doktor szakot, és közülük mindössze 0,9%-uk választotta az önköltséges finanszírozási formát. Az 548 kitöltő 73,9%-a (405 fő) nő, 26,1%-a (143 fő) pedig férfi volt. A nemeket illető arányok nem változtak jelentősen a vizsgált évek alatt, az eredmények pedig megerősítették, hogy az állatorvosi hivatásban Magyarországon is a nők kerültek túlsúlyba. A legtöbben érettségi után 1-2 éven belül kezdik az egyetemet, a beiratkozott hallgatók átlagéletkora 19,8 év volt. A diákok többsége kisebb városokból (33,82%) és Budapestről (24,50%) származott, megyei jogú városokból és községekből a hallgatók 20,84-20,84%-a iratkozott be az ÁTE-ra a vizsgált időszakban. A hallgatók közül a legtöbben Budapestről és Pest megyéből érkeztek (24,6% ill. 17,2%) az ország többi része pedig lényegesen lemaradva követte őket: Győr-Moson-Sopron megye (6,5%), Csongrád megye (5,5%) és Hajdú-Bihar megye (5,0%) vezetésével.

A felvételt nyert hallgatók számára a szak és egyetemválasztás szempontjából a legtöbbet az elhelyezkedési esélyek, a szakma presztízse és a gyakorlatorientált képzések számítottak, de szintén fontos volt a hallgatói élet és az intézmény hírneve. Mivel ez az országban az egyetlen állatorvosi képzést nyújtó intézmény, így nem meglepő módon az ösztöndíjak (bár a hallgatók 65%-a érdeklődik a külföldi ösztöndíjak iránt), a kollégiumi elhelyezés és a lakhelytől való távolság számított legkevésbé. A motivációs tényezők, a vártaknak megfelelően, némiképp eltértek a nők és a férfiak esetében.

A tájékoztatási és kapcsolattartási formákat tekintve a legtöbb diák az elektronikus módokat preferálja, így a Felvi.hu és az Univet.hu holnapokat szinte minden hallgató látogatta, ezek információtartalmával nagyrészt elégedettek is voltak. Szintén sikeresek voltak az intézményi kiadványok, a nyílt nap és az Educatio kiállítás, utóbbi kettőre azonban a hallgatók kevesebb mint fele látogatott el. Legkevesebben vezetékes telefonon és a középiskolai tájékoztatókon informálódtak a felvételi menetéről.