Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

A tehenészetekben világszerte általánosan elfogadott, hogy a magzatburok-visszamaradásokat vagy helyileg adott antibiotikum tartalmú méhtablettákkal, ill. intramuscularisan antibiotikummal kezelik. Minthogy szoros kapcsolat feltételezhető az állattenyésztés által igényelt antibiotikum felhasználás és az egyre növekvő antimikrobiális rezisztencia között mind állatgyógyászati, mind humán vonatkozásban, ezért egyre nagyobb hangsúly helyeződik olyan innovatív, alternatív kezelések kifejlesztésére, amelyek antibiotikumok bevonása nélkül teszik lehetővé az egyes rendellenességek, mint pl. a magzatburok-visszamaradások kezelését.

A felmérésünk során azt vizsgáltuk, hogy az antibiotikum hatóanyaggal rendelkező méhtabletta kiváltható-e annak gyógynövény tartalmú alternatívájával (Uraksha, Ayurvet Ltd, India) tejelő szarvasmarhák postpartum jelentkező magzatburok-visszamaradások kezelése során. Illetve, hogy a kezelések hogyan befolyásolja a tehenek újra vemhesülését.

Két tejelő szarvasmarha telepről 164 szarvasmarha adatait értékeltük. A szarvasmarhákat 124 egészséges állatból álló kontroll csoportra (K-csoport) és egy 40 egyedből álló magzatburok-visszamaradással diagnosztizált, gyógynövényes méhtablettával kezelt csoportra (U-csoport) osztottuk. Következtetéseink alapját az ellések dátuma, a magzatburkok eltávozásának időpontja, a mesterséges megtermékenyítések dátuma és száma, valamint a két ellés közötti időszak meghatározása adja.

A magzatburkok a K-csoportban átlagosan a 0,82. napon, míg az U-csoportban átlagosan a 2,78. napon távoztak el, tehát átlagosan 1,96 nappal később távoztak el az U-csoportban (P<0,001). Ezentúl vizsgáltuk a szervizperiódus hosszát, az újbóli termékenyítések adatait és a két ellés közötti időtartamot. Az fenti szempontok alapján a kezelésben részesült U-csoport megközelíti az egészséges K-csoport eredményeit.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a gyógynövényes méhtabletta bíztató eredményeket mutat és a növekvő antibiotikum rezisztencia tükrében alternatív lehetőségként szolgálhat. Használatával csökkenthető az antibiotikum felhasználás úgy, hogy nem jár említésre méltó mellékhatásokkal és élelmezés-egészségügyi várakozási idővel sem kell számolni. Ugyanakkor azokon a telepeken, ahol a magzatburok-visszatartások kezelésére ma még az antibiotikum tartalmú méhtablettákat használják, célszerű lenne a gyógynövény tartalmú méhtablettákkal kezelt állatok adataival is összehasonlítani, hogy meg lehessen győződni egyik vagy másik kezelés hatékonyabb voltáról, ha az általunk kapott eredmények nem győznék meg.