Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

Az antimikrobiális rezisztencia az emberiség egyik legnagyobb kihívása. Gazdasági haszonállataink termékei kockázatot jelenthetnek mikróbákkal történő kontamináció és velük együtt antimikrobiális rezisztencia gének terjesztésében, azaz a horizontális géntranszfer lehetőségének a megteremtésében. Az antibiotikum felhasználás csökkentésére számos alternatív megoldás létezik, ilyen a probiotikumok használata, melyek olyan hasznos mikroorganizmusok, amik megfelelő módon adva kedvező hatással bírnak az élő szervezetre. Keveset vizsgált terület ezek antimikrobiális rezisztencia génhordozása (ARG), és a bélmikrobiomra, különös tekintettel a bélrezisztoma változásra gyakorolt hatásuk.

Kutatásunk során új generációs szekvenálás segítségével baromfifélékre engedélyezett probiotikumok ARG hordozását vizsgáltuk, különös tekintettel azok plazmidon, fágon vagy mobilis genetikai elemként való kódolására. Ezen kívül vizsgáltuk a brojlercsirke teljes felnevelési időszaka alatt a különböző probiotikum készítmények etetésének hatására bekövetkező bélrezisztoma és bélmikrobiom változását, valamint összefüggést kerestünk az egyes azonosított ARG-k és a minimális gátlóanyag koncentráció (MIC) értékek meghatározását követően a rezisztencia fenotípusos kifejeződése között.

Az egyes készítményekben kritikusan fontos antibiotikumokkal szembeni rezisztencia mechanizmus kialakulásáért felelős géneket azonosítottunk, mint fluorokinolon efflux pumpát kódoló géneket, peptid antibiotikum célpont mutációt és efflux pumpát kódoló géneket. Továbbá közegészségügyi szempontból jelentős aminoglikozidok enzimatikus inaktivációját kódoló aadK és AAC(6')-Ii géneket is azonosítottunk. Számos ún. multidrug rezisztenciát kódoló gén is azonosításra került (vmlR, ykkC, ykkD, msrC, clbA, eatAv). Azonban sem mobilis genetikai elemet, sem plazmidon kódolt gént nem találtunk; fágon kódolt gént is csak egy esetben mutattunk ki (DfrA43). A fenotípusos vizsgálat során MIC érték meghatározást végeztünk és számos esetben a rezisztencia kialakulásáért felelős gén megtalálható volt a törzsekben. A bélsárminták metagenom vizsgálata során genus szintjén az egyes csoportonként, az idő és etetés függvényében Shannon-diverzitás eloszlás és Mann-Withney teszt alkalmazása során sem találtunk szignifikáns különbséget a párosított minták között.

A probiotikumok is hordozhatnak közegészségügyi szempontból jelentős ARG-ket. A jövőben érdemes több, a probiotikumok molekuláris genetikai módszerekkel történő vizsgálatára irányuló kutatást végezni, az egyes gének kifejeződésének vizsgálatához pedig transzkriptomikai vizsgálatok szükségesek.