Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

A Flaviviridae családba legalább 70 kórokozó tartozik, amelyek egy része ízeltlábú vektorokkal terjedő úgynevezett arbovírus. Magyarországon ezek közül eddig a nyugat-nílusi vírus (West Nile Virus, WNV), az Usutu vírus és a kullancsencephalitis vírus jelenléte ismert. A WNV egy humán-, és állategészségügyi szempontból is kiemelt jelentőségű vírus, amely a természetben a szúnyogok és madarak közötti enzootikus ciklusban tartja fenn magát. A WNV számos szúnyogfajt megfertőzhet, de legfontosabb vektorának a Culex-fajok számítanak, elsődleges rezervoárjai pedig a vándormadarak. Az éghajlatváltozás miatt a vándormadarak az endémiás területekről korábban mentes régiókba viszik be a vírusokat, a szúnyogok aktív periódusa kitolódik, valamint invazív fajok is megjelenhetnek, további járványtani kockázatot jelentve. A globalizáció és más, társadalmi tényezők is növelhetik a flavivírus-fertőzések kockázatát, amelyek további, a Flavivirus nemzetséghez tartozó vírusok megjelenéséhez vezethetnek Európában és Magyarországon.

Kutatásomat az Állatorvostudományi Egyetem és a Veterinärmedizinische Universität Wien közötti kétoldalú projekt keretében végeztem. A vizsgálat során 2021. júliusa és októbere között három olyan magyarországi lovardában gyűjtöttem szúnyogokat, melyek lóállományai korábban érintettek voltak WNV fertőzésben. A szúnyogok befogásához BG-Sentinel 2™ csapdákat használtam, melynek eredményeként összesen 7 fajba sorolható, 251 szúnyog mintát gyűjtöttem. Ezeket 62 homogén pool-ba csoportosítottuk és a virális RNS kimutatásához flavivírus specifikus RT-PCR vizsgálatnak vetettük alá. Annak ellenére, hogy a WNV az első magyarországi megjelenése óta folyamatosan jelen van az országban igazolt humán, ló és madár esetek kapcsán, az említett időszak alatt gyűjtött összes szúnyog mintánk PCR vizsgálata negatív eredménnyel zárult.

A saját vizsgálatunk és más hasonló kutatások eredményei alapján arra következtethetünk, hogy a kapott negatív eredmények a korlátozott mintaszámnak és reprezentativitásnak tudhatók be. Ahhoz, hogy a későbbi vizsgálatok sikeresek legyenek, a szúnyogcsapdázások szervezettebbé tétele segíthet, további területek bevonásával és a mintagyűjtések gyakoriságának, valamint intenzitásának növelésével. Ehhez elengedhetetlen a mintavételezések szakszerű megtervezése és végrehajtása is. Továbbá a monitoring vizsgálatok sikerességéhez nemcsak a vektorok, hanem a rezervoár és az alkalmi gazdafajok folyamatos felügyelete is szükséges, amelyet más tudományterületek szakembereivel együttműködésben lenne érdemes végezni a „One Health” koncepció alapján.