Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

Munkám célja az volt, hogy megvizsgáljam a vadmadarakban, leginkább sólyomfélékben, található adenovírusok sokféleségét és az esetleges koevolúciót a vírusok és gazdaszervezeteik között.

Sólyomfélékből eddig mindössze egyetlen adenovírust írtak le, a sólyom-adenovírus 1 típust (Falcon aviadenovirus A faj). A vírus elhullásokat okozhat aplomado- (Falco femoralis), rozsdásmellű (Falco deiroleucus), kis (Falco columbarius) és taita-sólyomban (Falco fasciinucha), továbbá az északi (Falco rusticolus) és a vándorsólyom (Falco peregrinus) hibridjében. A vándorsólymot tartják a típus gazdafajának és rezervoárjának, a hosszútávú koevolúció folyományaként ebben a fajban nem okoz klinikai tüneteket.

Összesen 188 – túlnyomó többségében sólyomfélékból származó – mintát szűrtem adenovírusokra polimeráz láncreakció segítségével.

Az agarózgél-elektroforézis alapján 50 mintát ítéltem pozitívnak, melyek közül 49 sólyomféle volt. Mintatípusonként nézve a kilenc szervmintából egy (11,1%), a 136 tamponmintából 29 (21,3%), míg a 43 bélsármintából 20 (46,5%) minta mutatott pozitivitást. 36 törzs esetében meghatároztam a tisztított PCR-termékek nukleotid sorrendjét, és a származtatott részleges DNS-polimeráz aminosavszekvenciák alapján rekonstruáltam a vírusok törzsfáját. Ezen vírustörzsek közül kilenc az Aviadenovirus, 26 a Siadenovirus, míg egy az Atadenovirus nemzetségbe volt sorolható; a vírustörzsek három avi-, négy si- és egy atadenovirus típust alkottak. Az egyetlen eddig ismert sólyom-adenovírus 1 típus a vizsgált mintákban nem volt detektálható.

Az általam kimutatott nyolc új adenovírus típus feltételezhetően hét új fajt képvisel, ezek egyike sem volt ismert korábban. Eredményeim, a sólyomfélékből kimutatott siadenovírus törzsek nagy száma és változatossága, alátámasztják továbbá, hogy a Siadenovirus nemzetség a madarak osztályával már hosszabb ideje együtt fejlődik.

A vadmadarak adenovírusait a mai napig kevéssé vizsgálják, így nem zárható ki az a feltételezés, hogy ezek a korokozók is hozzájárulnak a madárpopulációk egyedszámának csökkenéséhez, és egyes fajok veszélyeztetéséhez. Ezért is lenne fontos, hogy ezen tudományterület számára minél több erőforrást biztosítsanak. Az általam kimutatott sólyom-adenovírusok okozta fertőzések egyedi következményeinek, valamint ezek ragadozómadár-populációkra gyakorolt hosszútávú hatásának felméréséhez további vizsgálatok szükségesek.