Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
Felhívás
Meghívó 2022.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2022. TDK » Szekciók

Szekciók

  • Alaptudományi előadások: Tolnay terem
  • Alkalmazott tudományi előadások: Aula
 
Tápanyagösszetétel hatásának vizsgálata kutyán, experimentális pancreatitis modellben
Vad Petra V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Belgyógyászati Tanszék
Témavezetők: Dr. Kanyorszky Eszter Tünde, Dr. Sterczer Ágnes

Absztrakt:

Kutyákban az akut pancreatitis egy általában idiopathicus eredetű betegség, de hátterében több hajlamosító tényező állhat. Lefolyása az egészen enyhétől a súlyos elváltozásokig terjedhet, amely akár halálos kimenetelű is lehet. A hasnyálmirigy-gyulladás időben megkezdett kezelése nélkülözhetetlen a pozitív kórjóslat szempontjából. Korábbi kutatások alapján ma már bizonyított, hogy akut pancreatitisben a táplálékmegvonás nem jár előnyökkel, mindenképp fontos a betegek táplálása valamilyen formában. A dietetikai módszerek közül az enteralis táplálás bizonyult a legmegfelelőbbnek szemben a parenteralis táplálással. Azt azonban még nem vizsgálták, hogy az enteralis tápláláshoz alkalmazott tápok összetétele és zsírtartalma hogyan befolyásolja a betegség kimenetelét.

Vizsgálatunkban 10 beagle kutyán indukáltunk pancreatitist cerulein segítségével, majd a kutyákat két, 5 fős csoportba osztottuk. Az egyik csoportot magas (0,15g/ml), a másikat pedig alacsony (0,02g/ml) zsírtartalmú, azonos energiatartalmú táppal etettük 8 napig; az alacsony zsírtartalmú tápban glükóz, a magas zsírtartalmú tápban pedig lipidinfúzió biztosította a megfelelő energiaszintet. A kísérlet első napján fizikális vizsgálatot és vérvételt követően a kutyák 6 alkalommal, óránként kaptak ceruleint. Az első és az utolsó ceruleininjekció beadása után hasi ultrahangos vizsgálatot végeztünk a kutyákon a pancreatitis esetleges jeleinek felfedezésére. A második naptól kezdve minden nap minden kutya egyforma kezelésekben, vizsgálatokban részesült: fizikális vizsgálat, vérvétel, táplálás nasooesophagealis tápszondán keresztül, fájdalom- és hányáscsillapítás, infúziós kezelés, antibiotikum-terápia. Az elváltozások nyomon követése érdekében a 3. és a 7. napon ultrahangos vizsgálatot végeztünk minden kutyán. A kutyák az 5. és 6. napon ismételten 1-1 cerulein injekciót kaptak, ugyanis a vérvételi eredmények alapján a kiváltott pancreatitis az azonnali gyógykezelés hatására nagymértékben javult. A vizsgálat befejeztével, a 9. napon a kutyák euthanasiájára került sor, majd a szervek patológiai és szövettani vizsgálatát végezték el.

A két csoport között a statisztikai elemzések nem mutattak ki szignifikáns különbséget, azonban az ultrahangos és a szövettani pancreatitisre jellemző elváltozásokból, valamint néhány vérparaméter változásaiból arra következtethetünk, hogy az akut pancreatitis terápiája során az alacsony zsírtartalmú táp alkalmasabb az enteralis táplálásra, mint a magas zsírtartalmú.



Előadások listája