Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

A Binturong (Arctictis binturong) a ragadozók rendjébe tartozó emlősfaj, amely Délkelet-Ázsiában őshonos. Medvenyestnek is nevezik, súlya 9-20 kg, sűrű, erős fekete szőrű bundája, markáns farka van, és étrendje elsősorban gyümölcsökön alapul. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) koordinálja a tenyésztési programokat az európai állatkertekben ideértve az Európai Veszélyeztetett fajok Programot (EEP) is, amely a fajok populációkezelésének legintenzívebb fajtája. A Binturong veszélyeztetett, ezért az EEP égisze alatt ajánlásokat és iránymutatásokat kell készítenünk ennek az állatnak a fogságban való tartására.

Célunk az volt, hogy a lehető legmagasabb szintű állattenyésztési normákkal támogassuk az állatkertekben a Binturongok tartását és gondozását. A dokumentum elkészítéséhez négy eszközt használtunk: bibliográfiai kutatást, törzskönyvi konzultációkat (genealógiai információkat tartalmazó dokumentum), két felmérést és technikai visszajelzéseket az e fajt tartó intézményektől. Ezt a tevékenységet Aude Bourgeois, a Párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum „la ménagerie” állatkertjének állatorvosa koordinálta.

A mai napig mindössze néhány tanulmány jelent meg a Binturongról. A vadonban az IUCN veszélyeztetett fajok vörös listáján sebezhetőként szerepel, és fogságban való szaporodása még mindig igazi kihívás. Munkánk során összeállítottunk egy a legfontosabb gyakorlati irányelveket tartalmazó dokumentumot, amely a Binturongra vonatkozó biológia és földrajzi adatok számos spektrumát lefedi (taxonómia, morfológia, fiziológia, élettartam, állatföldrajz, ökológia, étrend, szaporodás és viselkedés), továbbá tanácsokat ad a faj állatkerti tartásához (befogás, szállítás, takarmányozás, társadalmi környezet, tenyésztés, állatorvosi gondozás és viselkedéskezelés). A cél az, hogy a dokumentumot elküldjék minden olyan állatkertnek és állattartó intézménynek, amelyben a Binturong megtalálható vagy megtalálható lesz, hogy a legjobb tenyésztési, gondozási és kezelési elvekkel összhangban az elérhető legjobb életminőséget érjük el e veszélyeztetett faj esetében.