Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

Kutatásunkban a bevont elektródás ívhegesztés (MMA) technolóigák alkalmazása során felszabaduló fém-oxid részecskék hatását tanulmányozzuk egér modellen. A kutatás fő irányvonalát képezi a füstből a belélegzés útján a szervezetbe jutó fém-oxid nanorészecskéknek a központi idegrendszerre (KIR) gyakorolt neurodegeneratív hatásának felderítése. A jelen kutatás az ösztrogénreceptorok (ER-α, β), pajzsmirigyreceptorok (TR-α, β) és peroxiszóma proliferátor-aktiválta receptor-gamma (PPAR-γ) vizsgálatára fókuszál, mivel azt feltételezzük, hogy ezen receptorok expresszióváltozása, indukálhatja a neurodegeneratív kórképek kialakulását.

Célunk volt feltérképezni, hogy miként változik ezen receptorok génjeinek expressziója a hegesztéskor felszabaduló füst hatására, és hogy e változások milyen összefüggésbe hozhatóak a felszabaduló fémionok mennyiségi jelenlétével. Mindezzel bővíteni kívánjuk a belélegezhető fém-oxidok sejtélettani folyamatokra gyakorolt hatásáról alkotott ismereteinket, valamint fel szeretnénk hívni a figyelmet az iparban dolgozók védelmére, megfelelő elszívók és maszkok használatának fontosságára.

A kísérleteinkben 4 órás MMA füst expozíciót követően, 24 (akut), illetve 96 óra (szubkrónikus) inkubációs időt alkalmazva történ a mintavétel mindkét nembe tartozó 8 hetes BALB/C egerekből. A KIR vizsgálatára mintát vettünk a bulbus olfactorius, a neocortex, a hippocampus, a thalamus, a hypothalamus, és a cerebellum területeiről. A hormonreceptor-gén expressziót qPCR technikával mértük.

A kontrollhoz viszonyítva a legnagyobb génexpresszió változások a bulbus olfactorius és a hypothalamus esetében jelentkeztek. A szubkrónikus kezelést követő expresszió receptor- és agyrégió-függvényében jelentősen nőtt, vagy csökkent a kontrolhoz képest, míg az akut eredmények a legtöbb esetben a kontroll értékektől nem különböztek számottevően. A jelenlegi eredményeink arra utalnak, hogy a kitettség időintervalluma nagyban befolyásolja a receptorok génexpresszió-változásának irányát. Emellett, a kiemelkedően érintett agyrégiókat is sikerült azonosítani. Fontos kiemelni, hogy bizonyos agyterületeken az egyes receptorok génjeinek expressziója eltérő mértékben reagált a fém-oxidok jelenlétére, így ezek a változások nagy valószínűséggel összefüggenek a fémek jelenlétével mivel, a kísérlet végrehajtásánál igyekeztünk kizárni minden más befolyásoló tényezőt. Jelen eredményeink alapján, kijelenthetjük, hogy a hegesztőfüstben jelenlévő fém-oxid részecskék hatást gyakorolhatnak a KIR bizonyos receptoraira. Ezek a változások egyenes utat jelenthetnek a neurodegenerációs kórképek megjelenéséhez is, bár az egzakt biológiai hatások feltérképezése még további kutatásokat igényel.