|
||||
Home
» Archívum
» 2022. TDK
» Szekciók
Szekciók
Cini Bruno Andrea Marie V. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék Témavezető: Dr. Hornok Sándor Azzal a céllal, hogy új adatokhoz jussunk a legyek és a vérszívó tetvek előfordulásáról és kórokozóterjesztő szerepéről Máltán, külső élősködőket gyűjtöttünk szarvasmarha, juh és kecske farmokon, sertések és kutyák közelében, valamint két helyen csalétkes csapdával. Összesen 3095 legyet (Diptera: Muscidae, Calliphoridae) fogtunk farmokon és kenneleknél háziállatok közelében, míg 37 döglegyet (Calliphoridae) vidéki és városi területen állatoktól távol. Az igazi legyek nagy többsége (n = 3084) közönséges házilégy (Musca domestica) volt, nyolc példány szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans), három döglégy kutyák és kiskérődzők közelében pedig a Lucilia cuprina fajba tartozott. Ezzel szemben mind a 37 csapdázott példány selymes döglégynek (L. sericata) bizonyult. A vérszívó tetvek (n = 22) mindegyike Linognathus africanus volt. A 28 példányból elvégzett molekuláris azonosítás igazolta a fentieket. A szarvasmarhák mellett gyűjtött házilegyek ivararányát összességében a nőstények túlsúlya jellemezte, azonban a hímek aránya jelentősen nőtt az ősz közeledtével. A szuronyos istállólégy kedvelt gazdái a szarvasmarha és a kutya voltak, míg a L. cuprina kiskérődzők és kutyák közelében fordult elő. A kórokozókimutatás egy, a Rickettsia hoogstraalii fajjal rokon rickettsia és egy-egy Moraxella és Neisseria-faj jelenlétét igazolta L. africanus-ban. Tudomásunk szerint ez az állategészségügyi szempontból fontos legyek és tetvek első molekuláris vizsgálata Máltáról, amelynek legfontosabb eredménye a L. cuprina autochthon előfordulásának első bizonyítéka. E faj melegkedvelő, így nem valószínű, hogy a mediterrán térségtől északra megtelepszik, de Dél-Európa több részén való megjelenése következtében ott széles körben elterjedhet. Míg a L. cuprina Máltán csak állatok közelében volt gyűjthető, a más típusú vidéki és városi élőhelyen kizárólag L. sericata került elő a csalétkes csapdákból. Ez az eltérő élőhelypreferenciájuknak tulajdonítható. A L. africanus máltai kecskeállományokban tapasztalt kizárólagos előfordulása az észak-afrikaihoz hasonló, ahonnan genusából szintén csak e tetűfajt jelentették, szemben az észak-mediterrán régiótól, ahol a L. stenopsis fajjal együtt fordul elő. A L. africanus fajban eddig ki nem mutatott baktériumok molekuláris bizonyítéka alapján érdemes lesz a közeljövőben tovább vizsgálni bakteriomját. Előadások listája |