Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

Az emberi tevékenység következtében környezetünkbe egyre nagyobb mennyiségben kerülnek különféle környezeti szennyezőanyagok, amelyek károsíthatják a patogén ágensek elleni védekezésben kulcsszerepet játszó immunrendszert. Ez számos rövid- és hosszútávú egészségügyi következménnyel járhat.

A dolgozat célját képezte, hogy átfogó képet adjon különböző, lokális vagy szisztémás gyulladás indukálásán alapuló zebradánió modellekről, illetve, hogy megvizsgáljuk ezeken keresztül egy humánegészségügyi szempontból is jelentős karbamát inszekticid, a bendiokarb veleszületett immunrendszerre gyakorolt hatását. Megvizsgáltuk az embrionális, szubletális bendiokarb-expozíció hatását a neutrofil granulociták embrión belüli eloszlásra és mennyiségére, illetve egy gyulladásos mediátor, a nitrogén-monoxid termelődésére. Vizsgáltuk még egyes immun- és gyulladás-asszociált markergének kifejeződését is bendiokarb-expozíción átesett zebradánió-embrión. Továbbá, farokúszó-sebzésen alapuló lokális, valamint lipopoliszacharid (LPS)-indukált szisztémás gyulladásos modellben értékeltük az embrionális bendiokarb-expozíció neutrofil granulociták válaszreakciójára/funkcionalitására kifejtett hatásait.

A bendiokarb-expozíció hatására koncentráció-függő módon megváltozott a neutrofil granulociták embrión belüli eloszlása, az oldalvonal mentén azok fokozott, szignifikáns mértékű felhalmozódása volt tapasztalható. A nitrogén-monoxid termelődése szintén emelkedett értékeket mutatott az oldalvonal mentén. A viszonylag magasabb koncentrációk az immun- és gyulladás-specifikus markergének kifejeződésének jelentős mértékű indukálását eredményezték. A farokúszó sebzésén alapuló gyulladásos modellben a neutrofil granulociták sebzés területére vándorlása pedig szignifikáns, koncentráció-függő csökkenést mutatott a bendiokarb kezelésen átesett csoportokban. Érdekes módon az LPS-kezelés által indukált erőteljes szisztémás gyulladás során az előzetesen bendiokarb-expozíción átesett embriókban a granulociták nagyobb mértékű toleranciája mutatkozott meg.

Összességében megállapítható, hogy a bendiokarb − feltételezhetően az oldalvonal szerv mentén sorakozó neuromast érzékelő központok károsításán keresztül is – inflammatorikus folyamatokat indukált az embriókban, mindemellett pedig erőteljes mértékben befolyásolta a neutrofil granulociták általunk indukált lokális és szisztémás gyulladásra adott válaszreakcióját. Mindez az embrionális, szubletális bendiokarb-expozíció immunmoduláns potenciáljáról tanúskodik. Eredményeink felhívják a figyelmet a bendiokarb immunrendszerre gyakorolt hatásainak további, részletesebb feltérképezését célzó kutatómunkák elvégzésének szükségességére.