Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

Napjainkban a háztartásokban megtalálható társállatok száma folyamatosan növekszik. Ezekre a kedvencekre a gazdák gyakran már családtagként tekintenek. Elvárják tőlük, hogy folyamatosan elérhetőek legyenek, mind fizikailag mind lelkileg, illetve megfelelő viselkedést mutassanak. 2020 márciusában a COVID-19 névre hallgató világjárvány megjelent Magyarországon is, mely karantén bevezetését igényelte, ami nagymértékű változásokhoz vezetett az emberek és az őket körülvevő állatok mindennapjaiban.

Dolgozatomban ezen időszak alatt illetve után mértük fel a gazdák válaszai alapján kedvenceik viselkedésében beállt esetleges változásokat és azok kihatását. A kutatást megelőzően elérhető magyar és külföldi irodalmat áttekintve próbáltunk képet kapni az állattartókat érintő változásokról. Ezekhez való hasonlóságot illetve eltéréseket kerestünk, és a magyar állattartókra leírható egyéb jellemzőket is találtunk. A felméréshez két különböző kérdőívet használtunk, melyeket internetes formában érhettek el és tölthettek ki 1,5 hónapig a gazdák. A két kérdőívre összesen 574 visszajelzés érkezett, arányaiban mindkettőben több volt a női válaszadó és az átlagkor 30-35 évre tehető. Ebből 306-an kutyát, 211-en macskát tartanak illetve más egzotikus állatokat is, például 23-an vadászgörényt és 12-en nyulat tartanak társállatként. Az adatok alapján elmondható, hogy elenyésző azoknak a száma, akiknek rosszabb lett a kapcsolatuk a háziállatukkal a karantén időszak alatt, ellenben megállapítható, hogy azok, akik többet voltak otthon és többet foglalkoztak kedvencükkel az a kapcsolatuk javulását jelentette. A járvány alatt befogadott állatok nagy része előre tervezetten tenyésztőtől származott, kisebb részét ismerőstől és internetről, illetve menhelyről fogadták be. Kérdések irányultak arra, hogy a háziállatokkal kapcsolatos aggodalmak közül melyek voltak, amelyek leginkább megjelentek a gazdák gondolkodásában. Ezek közül kiemelhető, hogy az állatok egészsége iránt jobban aggódnak a járvány eltelte óta, ellenben az állatorvosi ellátáshoz, gyógyszerekhez való hozzáférés aggasztotta leginkább őket a járvány ideje alatt. Magyarországon is megfigyelhető a figyelemfelhívó viselkedések vagy a territoriális ugatás növekedése, ugyanakkor olyan viselkedésbeli változások is, melyet külföldi kutatások nem mutattak ki, mint például a kinti tartás esetén a házba történő bekéredzkedések száma megnőtt a karantén ideje alatt. Az ételért, illetve figyelemért történő vokalizáció aránya is növekedett a pandémia ideje alatt.

Az eredmények alapján mindenképp felmerül, hogy a COVID-19 kapcsán elrendelt karantén nem csak az emberekre, hanem a körülöttük lévő állatokra is komoly hatással volt, melyek egy része a megszűnése után is, mint viselkedésprobléma fennmaradhat. Ezen adatok mélyebb ismerete fontos tudással szolgálhat a lehetséges viselkedési problémák kezelésére, illetve segítheti e téren az állatorvosi megelőző munkát az esetleges jövőben előforduló hasonló helyzetben Magyarországon is.