Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

A fejési technológia és a fejőberendezések tisztítása magyarországi tejelő tehenészetekben A tejtermelő tehenészetekben a tőgygyulladás jelentős pénzügyi veszteségeket okoz, elsősorban a tejhozam csökkenése és a tej minőségének romlása miatt, ezen túlmenően a tejben lévő multirezisztens kórokozók átvitelével kapcsolatos közegészségügyi kockázatokkal kapcsolatos aggodalom is egyre nő. Ezért a tőgygyulladás megelőzése nagy gyakorlati jelentőséggel bír.

A tanulmány célja a fejési gyakorlat, a fejés előtti és utáni tőgyfertőtlenítők és a fejőberendezési tisztítószerek használatának felmérése és elemzése volt magyarországi Holstein-fríz tehenészetekben. Kérdőív segítségével 43 magyar tejtermelő gazdaságot mértünk fel, amelyekben összesen 31.430 tehenet, átlagosan 731 tehenet tartottak. Ezenkívül hét személyes mélyinterjút is készítettünk telepvezetőkkel. A statisztikai elemzés során ANOVA-modelleket alkalmaztunk.

Az eredmények azt mutatták, hogy a fejőállállások többsége (57,8%) halszálkás kialakítású volt, ezt követték a párhuzamos (20%) és a karusszel (17,8%) fejőrendszerek. A megkérdezett telepvezetők számára a kíméletes (71,4%) és a gyors fejés (57,1%), valamint az állomány nagysága (57,1%) volt a legfontosabb tényező a fejőrendszer kialakításának meghatározásában. A gazdaságok 62,8%-ában a teheneket naponta kétszer fejték, és az átlagos fejési idő 5,0 óra volt, átlagosan 3,1 fejőssel. Az átlagos napi fejési idő tehenenként 15 perc volt.

A fejés előtt a szarvasmarha telepek 65,1%-a használt fertőtlenítőszeres bemártást, 11,6%-a fertőtlenítőszeres mosást, míg 23,3%-a továbbra is vizes mosást alkalmazott. A tőgyet fejős előtt az állományok 73,8%-ában papírtörlővel, 26,2%-ában pedig ruhával törölték meg. A tőgy fejés előtti fertőtlenítéshez leginkább klórhexidint (42,9%) és egyéb klórvegyületeket (21,4%) használtak. A fejés utáni fertőtlenítésben viszont a jód (53,8%) volt a leggyakrabban használt hatóanyag.

A fejőberendezések tisztítása során a leggyakrabban használt hatóanyag a nátrium-hipoklorit (80,0%) és a nátrium-hidroxid (60,0%) volt, mint lúgos tisztítószer, és a foszforsav (81,3%), mint savas tisztítószer. A döntéshozók számára a tőgyfertőtlenítők beszerzésénél a hatóanyag volt a legfontosabb tényező (1-től 10-ig terjedő skálán 3,4, ahol az 1-es érték volt a legfontosabb), míg a fejőberendezési tisztítószerek esetében az ár volt a legmeghatározóbb.