Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
Felhívás
Meghívó 2022.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2022. TDK » Szekciók

Szekciók

  • Alaptudományi előadások: Tolnay terem
  • Alkalmazott tudományi előadások: Aula
 
Csüdcsont szagittális töréseinek ex vivo vizsgálata két különböző implantátummal kadáver lovakakban
Mergl Balázs Márk V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Izing Simon

Absztrakt:

A lógyógyászatban az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődtek a sebészeti technikák és implantátumok. A ló töréskezelése leggyakrabban az emberi és a kisállatos elveket követi, így általában az innováció is ezekről a területekről származik. Ezért a felszívódó csavarok, amelyeket a humán gyógyászatban már használnak, a lógyógyászatban való alkalmazásának a lehetőségét is felveti. Ezek a csavarok többek között csökkentik a sebészeti beavatkozások számát, hiszen az implantátumot a későbbiekben nem kell eltávolítani, így csökken a műtéti költség és az esetlegesen kialakuló szeptikus szövődmények kockázata.

Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy összehasonlítsa az INION Freedom Screw™ felszívódó csavarok és a fém kortikális (Synthes) csavarok biomechanikai tulajdonságait. A kísérlet során 10 elhullott ló 20 elülső végtagjának csüdcsontján mesterségesen kialakított sagittális törését fúrtuk meg, és rögzítettük 10 fém és 10 felszívódó műanyag csavarral A kísérlet kivitelezése során véletlenszerűen választottuk ki az egy adott lóhoz tartozó két csüdcsont közül, melyiknél használjunk fém és melyiknél műanyag húzócsavart. Mind a 20 használt csavar paraméterei azonosak voltak, az átmérő (4,5 mm) és a menetemelkedés tekintetében; csak az anyaguk volt eltérő. A csavarokat minden esetben, Dr.Izing Simon sebész helyezte be, a húzócsavaros rögzítés szabályainak megfelelően. Minden mintát 10 mm-es epoxigyantába ágyaztunk, hogy alkalmassá tegyük a biomechanikai vizsgálatra, illetve a megbízható nyomásvizsgálat érdekében minden csüdcsonthoz a hozzá tartozó megfelelő metacarpust használtuk a roppantásos kísérlet során. Biomechanikai nyomáspróbákat minden alkalommal ugyanazzal a berendezéssel; a Zwickk Z250 számítógép által vezérelt univerzális anyagvizsgáló géppel végeztük, mely szakítószilárdsági tesztek elvégzéséhez alkalmas. A vizsgálat során folyamatosan növekvő nyomást gyakoroltunk a metacarpális ékre, illetve ez által a csüdcsont ízületi felszínére, amíg 20%-os csökkenés nem volt kimutatható az ellenállás szempontjából, amit a csavar funkcióvesztésének tekintettünk.

Kísérletünk mérte és vizsgálta a maximális alkalmazott erőt (N), és a törésnyitás mértékét (mm) a nyomáspróba során. Eredményeink alapján a felszívódó csavarok nagy terhelésnek tudtak ellenállni. Az összegyűjtött adatok alapján azonban használatuk ígéretesebbnek tűnik a csikók vagy az alacsonyabb terhelésnek kitett, azaz kisebb testméretű lovak esetében. Csökkentik a szeptikus szövődmények vagy a véglegesen behelyezett csavarok irritációjának kockázatát azáltal, hogy idővel felszívódnak. Ezen felsorolt előnyök elengedhetetlenek a lógyógyászat sebészeti beavatkozásainál, különösen csikókban és a sportlovakban.

Összességében elmondhatjuk, hogy ezzel a vizsgálattal igazolható, hogy a felszívódó csavarokat biztató eséllyel lehet alkalmazni főleg a repedések és részleges, illetve kisebb törések kezelésére csikóknál, illetve ciszták transzkortikalis megfúrásánál.



Előadások listája