Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

Napjainkban a nyúl és különféle rágcsálók tartása egyre kedveltebbé vált az állatbarátok körében, ezáltal megteremtve a körülményeket arra, hogy több közvetlen kapcsolat alakulhasson ki ember és állat között. Az ember és az egykor kihalás szélére sodródott eurázsiai hód közötti kapcsolat is növekvő tendenciát mutat, hiszen a számunkra fürdőzési lehetőséget nyújtó vizek egyben életteret biztosíthatnak a hazánkban mostanra már túlszaporodott hódállományoknak. Mivel ezen állatok hordozói lehetnek különböző, akár zoonótikus tulajdonsággal rendelkező egysejtű parazitáknak, ezért vizsgálatuk különösen nagy jelentőséggel bír.

Kutatásunkban összesen 154 kisemlős vett részt: 77 csincsilla (Chinchilla lanigera), 10 tengerimalac (Cavia aperea f. porcellus), 13 degu (Octodon degus), 12 patkány (Rattus norvegicus), 15 hód (Castor fiber) és 27 nyúl (Oryctolagus cuniculus). A bélsármintákat gyűjtést követően hagyományos parazitológiai diagnosztikai módszerrel, azaz félszíndúsítással vizsgáltuk. A hódokból vett mintákat Giardia SNAP teszt segítségével is ellenőriztük. Az összes minta közül kiválasztottunk 59 mintát, melyekből a DNS QIAamp Fast Stool Mini Kit segítségével kivonásra került. Ezt követően a mintákat PCR vizsgálatnak vettettük alá.

A hagyományos parazitológiai módszer segítségével 32 állatban Giardia sp. ciszta (32/154; 20,78%), 10 állatban Eimeria sp. oociszta (10/154; 6,49%), közülük pedig 4 állatban e két faj koinfekciója volt jelen (4/154; 2,60%). Egy tengerimalacban Cryptosporidium sp. oociszták (1/154; 0,65%) jelenlétét állapítottuk meg. A pozitív állatok közül négy állatnak voltak kifejezett gyomor-bélrendszer eredetű tünetei, további három állat tulajdonosa kevésbé jellegzetes tünetekről számolt be, úgymint fogyás és lágyabb bélsár ürítés. A többi állat esetében fertőződésre utaló tünet nem volt megfigyelhető. A hódok a SNAP teszt eredmények alapján Giardia negatívnak bizonyultak. Molekuláris vizsgálatokkal a Giardia fajokat és genetikai csoportokat nem tudtuk megállapítani, mivel módszerünk további beállításokat igényel.

Eredményeink alapján megállapítható, hogy a nyulak és rágcsálók hazai populációiban nagy eséllyel találkozhatunk különböző egysejtű paraziták okozta fertőzésekkel, melyek akár súlyos tünetekben is megnyilvánulhatnak. Azonban járványtani szempontból a tünetmentes hordozóknak nagyobb jelentőségük lehet, hiszen kulcsszerepet játszhatnak a paraziták terjedésében, különös tekintettel a Giardia duodenalis emberre való átvitelében.