Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

A Pasteurella multocida, egy Gram-negatív baktérium faj, amely a vadon élő és háziállatok, mint a nyulak, baromfi fajok, sertések, szarvasmarhák, bivalyok, juhok, szarvasok, tevék és lovak számos fertőző betegségének, összefoglaló néven pasteurellózisának kórokozója. A P. multocida emberekben is okozhat megbetegedést, a fertőződés az állatok harapása vagy karmolása révén alakul ki. A pasteurellózis klinikai tünetei a tünetmentes vagy enyhe krónikus felső légúti gyulladástól az akut tüdőgyulladásig, illetve szeptikémiáig terjednek. Az uralkodó tünetek a felső légúti megbetegedés esetén orrüreggyulladás formájában, míg az alsó légúti megbetegedés esetén tüdőgyulladás formájában jelentkeznek, emellett nyulakban gyakran előfordulnak bőr alatti tályogok. A megbetegedés súlyos állategészségügyi kártétellel jár a nyúlállományokban, illetve ezzel párhuzamosan nagy gazdasági veszteségeket is okoz, amelyek ellensúlyozásának egyik lehetősége az antibakteriális terápia. A megfelelő antibakteriális szerek kiválasztásához viszont szükségesek érzékenységi adatok, hogy se állategészségügyi oldalról, se gazdasági oldalról ne növekedjenek tovább a veszteségek.

Kutatásunk során magyarországi nyúlállományokban izolált Pasteurella multocida baktérium izolátumok antibiotikum-érzékenységét vizsgáltuk. Az antibiotikum-érzékenység pontos, fenotípusos megállapítására a mikrohígításos módszert alkalmaztuk, melynek eredményeképpen 20 db antibakteriális szer (amoxicillin, amoxicillin-klavulánsav, ceftiofur, cefkvinom, gentamicin, oxitetraciklin, doxiciklin, tilozin, tilmikozin, tilvalozin, tulatromicin, linkomicin, tiamulin, florfenikol, kolisztin, enrofloxacin, trimetoprim/szulfametoxazol, vankomicin, imipenem) minimális gátló koncentrációit (MIC) határoztuk meg, 33 db házi nyúl eredetű Pasteurella multocida izolátum esetén. A MIC-értékekből meghatároztuk a MIC50 és MIC90 értékeket.

Az amoxicillin, amoxicillin-klavulánsav, ceftiofur és cefkvinom esetében kiugróan nagy MIC-értékeket nem tapasztaltunk, a neomicin és gentamicin esetében egy, míg az oxitetraciklin és doxiciklin esetében kettő izolátum esetében volt kiugróan nagy 16-32 µg/ml-es MIC-értékek. A makrolid antibiotikumok közül a tilozin és tilvalozin esetében nagyszámú izolátumnál tapasztaltunk rezisztenciát, míg a tilmikozin és tulatromicin esetében a legtöbb izolátum érzékenynek bizonyult. A linkomicinnel szemben az izolátumok többsége rezisztensnek, míg a tiamulinnal és florfenikollal szemben érzékenynek minősültek. A kolisztin, enrofloxacin és trimetoprim/szulfametoxazol hatóanyagokkal szemben az izolátumok nagy része érzékenynek minősült. Az imipenemmel szemben kicsi MIC-értékeket, míg a vankomicinnel szemben nagy MIC-értékeket tapasztaltunk.