Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

A macskák háziasításához fűződő történetek rendkívül régre nyúlnak vissza, a városi állattartás kialakulásának köszönhetően pedig a házi macskák egyre szélesebb körben elterjedt állatok. A macskák egyre növekvő népszerűsége mellett a fertőző betegségeiket, vektor által terjesztett parazitáikat, illetve az ezekkel is összefüggő vadmacska - házi macska hibridizációs folyamatát is egyre nagyobb érdeklődés övezi. Populációik méretének a gyarapodása nem okozta őseik – a vadmacskák – kihalását, azonban az urbanizáció előrehaladtával ezen macskafélék élettere egyre inkább közössé válik, megfelelő körülményeket teremtve ezzel a kullancs közvetítette kórokozók terjedésének. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a piroplazmák és Hepatozoon-fajok előfordulását az Aggteleki Nemzeti Park térségében, vadmacskákban és kijáró házi macskákban egyaránt. Ezen macskafélék a nemzeti park területén és környékén nagy eséllyel érintkezhetnek egymással, illetve osztozhatnak kullancs vektorokon. Összehasonlítás céljából más településekről származó házi macskák korábbi mintáit is feldolgoztuk.

Összesen 131 egyed vett részt a vizsgálatainkban, közülük 88 házi macska vérmintája Debrecenből és Szegedről származott. Az Aggteleki Nemzeti Park területén elhullott 4 vadmacskát és 1 házi macskát, illetve azon a vidéken élő 38 betegségre utaló tüneteket nem mutató házi macskát vizsgáltunk meg. Utóbbiaktól alvadásban gátolt vérmintát gyűjtöttünk, 9 kivételével szájtamponminta is rendelkezésünkre állt. A mintákból vérkenetet készítettünk, a DNS kivonást pedig a QIAamp DNA Mini Kit-tel végeztük el. Ezt követően minden egyes mintát konvencionális PCR-rel vizsgáltunk meg a fent említett célcsoportokra.

Egy vadmacskából a piroplazmákat célzó PCR-rel Cytauxzoon europaeus fajt, a Hepatozoon-fajokat keresve pedig 3 vadmacskából Hepatozoon felis fajt tudtunk kimutatni. Az Aggtelek környéki, aktívan kijáró házi macskák egy vérmintája bizonyult pozitívnak, melyben H. felis jelenlétét tudtuk igazolni. A többi településről származó korábbi években gyűjtött minták negatívnak bizonyultak mindkét kórokozóra.

Eredményeink aktualitását mutatja, hogy az általunk igazolt Cytauxzoon- és Hepatozoon-fajok hazai jelenléte vadmacskákban nemrég nyert igazolást. Magyarországon azonban ez idáig nem volt ismert a H. felis jelenléte házi macskákban. Fertőződésük a közös élettérben található fertőzött kullancs elfogyasztásával lehetséges. Ezért fontosnak tartjuk, hogy mind az állatorvosok, mind az állattartók figyelmét felhívjuk a fertőzés eshetőségére és a kullancs elleni védekezés fontosságára.