Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
Felhívás
Meghívó 2022.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2022. TDK » Szekciók

Szekciók

  • Alaptudományi előadások: Tolnay terem
  • Alkalmazott tudományi előadások: Aula
 
A Lawsonia intracellularis előfordulása nagylétszámú hazai sertéstelepeken
Kondor Patrik Raul V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezetők: Dr. Ózsvári László, Dr. Búza László

Absztrakt:

A XXI. században a nagyüzemi sertéstartásban jelentősen szigorodtak az antibiotikumok felhasználási lehetőségei. Ennek köszönhetően megnőtt a felmérő vizsgálatok és a fertőző betegségek elleni vakcinázások jelentősége.

Kutatásunk során 2019 júliusa és 2022 májusa között 3 különböző kimutatási módszerrel térképeztük fel 44 darab hazai nagylétszámú sertésállomány Lawsonia intracellularis fertőzöttségét. Összesen 2567 db mintavételt végeztünk el, amelyből 1713 db volt szerológiai mintavétel. A vágóhídi vizsgálat során 660 db csípőbél traktust vizsgáltunk meg, amely során nem csak a minták pozitivitását, hanem a fertőződés mértékét is megállapítottuk. Vágóhídi vizsgálatok során 0-3 skálás pontozási rendszerrel vizsgáltuk a csípőbelek fertőzöttségi szintjét, amelynek hátránya, hogy csak post mortem kivitelezhető, azonban kis anyagköltséggel azonnal átfogó képet kaphatunk a fertőzöttség mértékéről. Továbbá elvégeztünk 194 db bélsár mintavételt is, amelyeket qPCR vizsgálatnak vetettük alá. Hat telepnél párhuzamosan alkalmaztuk mindhárom vizsgálati módszert.

A felmért telepek 97,7%-a fertőzött volt Lawsonia intracellularissal, vagyis 1 (!) sertéstelep volt, ahol nem detektáltuk a baktériumot. A szerológiai minták és a vágóhídi vizsgálatok mintáinak 71%-a volt pozitív. Ennél kisebb prevalencia eredmények születtek a bélsár vizsgálatnál, a minták 56%-a mutatott pozitivitást. A vágóhídi vizsgálatok során 0-3 skálás pontozási rendszerrel vizsgáltuk a csípőbelek fertőzöttségi szintjét. A vágóhídi vizsgáltok során a belek 28,8% tartozott a 0. kategóriába, ezek tekinthetők negatív mintának. A minták 44,5%-a tartozott az 1. kategóriába, ahol az ileumon csak kis mértékű proliferatív elváltozás volt megfigyelhető. A bélminták további 26,4%-a 2. kategóriába, 0,3% pedig a 3. kategóriába volt sorolható. A vizsgált bélsár mintákból átlagosan 2,29 10Log Copies/µl volt kimutatható. A bélsár vizsgálatok 14%-nál nem kaptunk kvantitatív eredményeket.

A felmérések eredményei azt mutatják, hogy a hazai sertésállományok jóval nagyobb mértékben fertőzöttek Lawsonia intracellularis-szal, mint Nyugat-Európában, így fontos lenne a fertőzöttség elleni védekezés. A bemutatott felmérő vizsgálatok, különösen az újonnan bevezetett, költséghatékony vágóhídi vizsgálati módszer, segíthetnek a fertőzöttség mértékének gyors megállapításában és a Lawsonia intracellularis elleni vakcinázás hatékonyságának ellenőrzésében.



Előadások listája