Szekciók

• Alaptudományi előadások: Tolnay terem
• Alkalmazott tudományi előadások: Aula

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a parlagi vipera (Vipera ursinii) Kárpát-medencében endemikus veszélyeztetett alfaja. Az elmúlt 20 évben végzett természetvédelmi beavatkozásokkal sikerült elkerülni a rövid távú kipusztulását, de a fennmaradt populációk egyedsűrűsége továbbra sem közelíti meg a megritkulása előtti abundanciát, valószínűleg a jó minőségű élőhelyek korlátozott elérhetősége és a nagy ragadozónyomás miatt. A viperák élőhelyválasztását több tényező is befolyásolhatja, mint például a vegetáció struktúrája, táplálékelérhetőség és a ragadozónyomás. Egy a viperák számára fontos környezeti forrás lehet a búvóhelyek elérhetősége. A rákosi vipera nem készít saját üregeket, főként mezei tücsök (Gryllus campestris), pocok- (Microtus spp.) és egérfajok (Mus spp., Apodemus spp.), valamint a közönséges ürge (Spermophilus citellus) által készített járatokat foglalják el búvóhelyként és hibernákulumként. Vizsgálatom célja a búvóhelyelérhetőség és a rákosi vipera élőhelyfoglaltság, valamint denzitás kapcsolatának feltárása volt, amelyhez térben és időben ismételt számlálást végeztük hat mintavételi szezonban 2020-2022 között, ősszel és tavasszal. A vizsgálathoz Bayes-féle occupancy és n-mixture modelleket hoztunk létre, amelyekben a mintavételi helyeken tapasztalt jelenlét vagy észlelésszám volt a függő változó, a detekció almodellekben a környezeti (operatív) hőmérséklet és a felmérő volt a magyarázó változó, a denzitás almodellben pedig a méret szerint három kategóriába sorolt búvóhelyek sűrűsége és az ezekből számolt diverzitási index volt a magyarázó változó. Az eredmények mindkét modell esetében a búvóhely-diverzitás pozitív hatását mutatták ki a rákosi vipera élőhelyfoglaltságára és denzitására, míg a búvóhelyek elérhetőségnek gyenge vagy nem kimutatható hatása volt. Az eredmények alapján feltételezzük, hogy nincs limitáció a megfelelő búvóhelyek elérhetőségéből a vizsgált területeken. Mindazonáltal előnyös lenne a további kutatások során az üregeket készítő vagy elfoglaló más állatfajok jelenléte, milyen hatást gyakorolt az egyéni búvóhelyfoglaltságra.