Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2023. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Nyulak fogászati betegségei: malocclusio és következményei
Berger Melina Edith VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Tanszék
Témavezető: Hetényi Nikoletta

Absztrakt:

A nyulak fogai egész életükön át folyamatosan nőnek, ami hajlamosít a fogászati rendellenességek kialakulására. Ez az összetett oktanú kórkép magában foglalja a fogak minőségi változását, a fogak rendellenes záródását (malocclusio) és a nem fogászati eredetű következményeket.

Két adatgyűjtéses vizsgálat történt. Az elsőben német nyúltartók állatainak (n=82) tartási körülményeiről, takarmányozásáról és egészségi állapotáról gyűjtöttem adatokat, különös tekintettel a fogászati betegségekre. Az állattartók többsége (87,2%) naponta egyszer (57,1%) etetett tápot, jellemzően pellet típusút (75,6%). A széna az esetek 96,2%-ában folyamatosan a nyulak rendelkezésére állt és az állatartók jelentős része (47,4%) naponta etetett zöldségféléket is. A nyulak 33,3%-ánál alakult ki fogászati betegség, ami döntően az őrlőfogakat (20,6%), kisebb részben pedig a metszőfogakat (9,5%) vagy mindkettőt (3,2%) érintette. A bakoknál gyakrabban alakultak ki az elváltozások (43,3%). A fogászati betegségek nagyobb arányban érintették a 4 évnél idősebb nyulakat (54,8%), mint a fiatalabbakat.

A magyar eredmények az Exo-Pet Állatgyógyászati Centrum adatbázisában található azon nyulaktól származnak (n=150), amelyeket malocclusio-val vagy incisivus malocclusioval diagnosztizálták. Az állatok 61,3-a volt bak és >90% feletti volt a törpenyulak aránya. A nyulak többségét (76,0%) malocclusion-val, 24%-ot pedig malocclusion-val és incisivus malocclusion-val diagnosztizálták. A legkevésbé érintett fog a bal felső (1,7%) és a jobb felső 6-os (2,1%) rágófogak és a metszőfogak (2,1%) voltak. A leggyakrabban pedig a jobb alsó 2-es (6,5%) és a jobb felső 2-es (6,3%) metszőfogak szorultak korrekcióra. A nyulak 17,4%-ánál alakult ki fogászati tályog, közülük 38,5% esett át műtéten a vizsgált időszak alatt. A fogászati problémákon túl a legfontosabb kórképek között volt az elhízás (14,8%), a szemkönnyezés (10,9%) és az emésztőszervi probléma, mint csökkent bélmotilitás és az ileus (5,5%).

A következtetések levonása érdekében több tényező és a fogászati betegségek közötti összefüggés vizsgálatát végeztük el. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az idősebb kor és a törpe fajta bizonyult a legfontosabbnak. Mindkét adatgyűjtésben igazolódott a metszőfogak kisebb mértékű malocclusio-val való érintettsége, mint a rágófogaké. Mivel a nyulakat alapvetően megfelelően, szénára alapozva etették (német adatok), a takarmányozás és a fogászati betegség között nem állt fenn összefüggés.



Előadások listája