Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2023. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A baicalin és a dezoxinivalenol hatásának vizsgálata csirke eredetű háromdimenziós májsejttenyészeteken
Batta Laura Nóra IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezetők: Vörösházi Júlia, Dr. Mátis Gábor

Absztrakt:

A mikotoxinok gombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek közül kiemelkedő fontosságúak az egyes Fusarium fajok által termelt trichotecén vázas mikotoxinok. Ezek egyik fontos képviselője a dezoxinivalenol (DON), melynek fő sejtszintű hatása a fehérjeszintézis gátlása, illetve reaktív oxigéngyökök (ROS) képződésének serkentésén keresztül oxidatív stressz kialakulását okozhatja, károsíthatja a sejtmembránok integritását, illetve gyulladásos folyamatok beindulásához vezethet. E tulajdonságai miatt lényeges olyan vegyületek kutatása, amelyekkel ezek a káros hatások kivédhetők. A baicalin (BAI) a bajkáli csucsóka (Scutellaria baicalensis) gyökeréből izolált flavonoid, melynek antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális és daganatellenes hatása régóta ismert.

TDK munkám során a DON gyulladásos válaszra gyakorolt, illetve a BAI ezzel szemben kifejtett protektív hatását vizsgáltuk csirke eredetű háromdimenziós (3D) májsejttenyészeteken, melyeket mágneses 3D bioprinting módszerrel hoztunk létre. A sejtkultúrákat kétféle DON (2 és 20 µg/ml), háromféle BAI (5, 15 és 45 µg/ml) koncentrációval, illetve ezek kombinációival kezeltük. A sejtek metabolikus aktivitását CCK-8 (Cell-Counting Kit-8) teszttel határoztuk meg. A sejtkárosodás mértékének vizsgálatához a laktát-dehidrogenáz (LDH) enzim extracelluláris aktivitását mértük. A gyulladásos folyamatok nyomon követése céljából az interleukin-6 (IL-6), az interleukin-8 (IL-8) és az interferon-γ (IFN-γ) mennyiségét határoztuk meg csirke specifikus ELISA tesztek segítéségével.

A sejtek metabolikus aktivitását mindhárom BAI koncentráció növelte, míg a DON-nal való kezelés csökkentette a kontroll tenyészetekhez képest. Mindkét koncentrációjú DON-nal kezelt tenyészetek esetében mindhárom BAI növelte a sejtek életképességét. Az LDH aktivitását az összes alkalmazott BAI koncentráció csökkentette, míg a kisebb koncentrációjú DON növelte. Továbbá a magasabb DON-nal kezelt tenyészetek esetében a legmagasabb BAI csökkentette az LDH aktivitást. Az IL-6 szintje az alacsonyabb DON-kezelt sejtek esetében a legkisebb BAI koncentráció, míg a magasabb DON-nal kezelt tenyészetek esetében a két kisebb BAI kezelés hatására emelkedett . Az IL-8 koncentrációja az alacsonyabb DON-nal kezelt csoportokban a két kisebb BAI kezelés hatására növekedett.

A kezeletlen sejtekhez képest a legmagasabb BAI, míg a kisebb DON koncentráció esetében a középső és a legmagasabb BAI konccentráció csökkentette az IFN-γ mennyiségét. Ezzel szemben a magasabb koncentrációjú DON kezelés esetében a középső koncentrációjú BAI növelte az IFN-γ koncentrációját.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a DON negatív hatással volt a sejtekre, melyet bizonyos koncentrációban alkalmazva a BAI képes volt mérsékelni. Ezen hatásai miatt feltételezhető, hogy további, in vivo kísérletek elvégzése után a jövőben akár takarmánykiegészítőként is alkalmazható lehet gazdasági haszonállatainkban, javítva az állatok egészségi állapotát, ezáltal a termelést.



Előadások listája