Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Gyógynövénykivonatokat tartalmazó készítmény antimikrobiális hatékonyságának in vitro meghatározása
Nagy Dominika VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Kerek Ádám, Dr. Kovács László

Absztrakt:

A globális szintre emelkedett antimikrobiális rezisztencia közös gondolkodásra sarkallja az állat- és közegészségügy területének szakembereit. Új, az antibiotikumokat részben vagy egészben kiváltani képes alternatív megoldásokra van szükség; ilyen alternatívaként jöhet szóba a növényi illóolajok használata. Kifejezetten igaz lehet ez az egyébként nagy mennyiségű antibiotikumot felhasználó, élelmiszertermelő állatokat tartó üzemekben.

Kutatásunk célja egy többféle növényi illóolaj kivonatokat (mentol, eukaliptusz, kakukkfű, kámfor, ajwain, bazsalikom és kurkuma) tartalmazó készítmény in vitro hatékonyságának tesztelése hagyományos agardiffúziós, valamint minimális gátló koncentráció (MIC) érték meghatározás módszerével; az állat- és közegészségügyi szempontból is fontos fakultatív és obligát patogén baktériumtörzsek (Escherichia coli, Staphylococcus aureus, Salmonella spp., Enterococcus spp.), valamint Candida albicans gombafajra nézve. Ezen kívül vizsgálatainkat vitális festési eljárással egészítettük ki.

Vizsgálataink során az agardiffúziós és mikrodilúciós vizsgálati módszerek hasonló eredményeket mutattak. A szaporodás gátlását leginkább Staphylococcus spp. izolátumok esetén tudta kifejteni a készítmény, az agardiffúziós gátlási zóna mérete 15,89±2,15 mm volt, a mikrohígításos módszer során a 2-8x hígítások esetén tapasztaltunk zavarosodás csökkenést. A többi fajnál a legtöményebb koncentrációknál volt tapasztalható nagyobb gátlási zóna átmérő (Enterococcus faecalis 6,58±0,67; Escherichia coli 5,17±1,27 mm; Pseudomonas aeruginosa 5,56±2,01 mm; Candida albicans 7,58±1,00 mm), illetve kisebb mértékű zavarosodást a táplevesben (2-8x hígítások). A készítmény egyetlen esetben sem tudta a baktériumok szaporodását teljes mértékben gátolni; így sem bakteriosztatikus, sem baktericid hatásról nem beszélhetünk. A vitalitás vizsgálatok során az 50%-os életképesség csökkenést (EC50) csak egy esetben – egyetlen Salmonella Typhimurium törzs esetében tapasztaltuk, ott is csak a készítmény 1:1 arányú hígítása esetében.

Összességében elmondhatjuk, hogy a készítmény ígéretes lehet Staphylococcus aureus okozta fertőzések, illetve Salmonella spp. okozta fertőzések kiegészítő terápiájában. Eredményeink alapján érdemes a készítményt további in vivo, konvencionális állatkísérletbe bevonni, különös tekintettel vizsgálni a Salmonella Typhimurium okozta fertőzés során az ürítés csökkentésére, valamint a súlygyarapodásra, a takarmányértékesítésre és a fajlagra gyakorolt hatásának vizsgálatát. Emellett érdemes lehet a vizsgálatokat kiegészíteni kórszövettani vizsgálatokkal. Az ilyen új alternatív antibiotikum terápiák vizsgálata az állat- és közegészségügy tükrében az Egy Egészség szemlélet fontos mozgatórugóit képezik.



Előadások listája