Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2023. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A veleszületett immunválasz manipulálása vírus RNS-sel és DNS-sel
Commins Katie Teresa VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Lőrincz Márta, Gulyás Dominik Ádám

Absztrakt:

Az immun-onkoterápia napjainkban a daganatok innovatív kezelésévé válik.

A daganatspecifikus ellenanyagok terápiás potenciáljának kiaknázása mellett az immunrendszer celluláris effektor mechanizmusai bizonyulnak a legfontosabb irányvonalnak. A nukleinsav-oltások alkalmazása az utóbbi formában kíván beavatkozni.

Az in fluenzavírus negatív, egyszálú RNS-e és az egyszálú, hajtűvégű parvovírus DNS a kórokozóval összefüggő molekuláris mintázatként (PAMP-ként) működnek, melyek a szervezet toll-like receptoraihoz (TLR-ek) is kapcsolódnak. A veleszületett immunitás indul be, miközben közvetetten az adaptív immunrendszert is stimulálja a kezelés, így felbecsülhetetlen daganatellenes védelmet nyújt. Az influenzavírus RNS a retinsavval indukálható gén I (RIG-I) aktiválását is eredményezi, míg a parvovírus hajtűje aktiválja a nukleotidkötő oligomerizációs domén receptorokat, a NOD-szerű receptorokat (NRLS). A RIG-I és az NRLS aktivációja – bár különböző formákban – gátolja a daganatok kialakulását.

Kísérletünkben ezen a két vírus nukleinsavának a daganatokra kifejtett hatását vizsgáltuk. Veseadenokarcinómát BALB/C egerek bőre alá implantáltunk, majd intratumorális vakcinakezelést alkalmaztunk az állatokon. Az 1. csoport tisztított influenza RNS-t és anti-OX40 adjuvánst, a 2 csoport egyedei tisztított parvovírus DNS-t és az anti-OX40 adjuvánst kapott kezelésként. Az egereket naponta ellenőriztük a túlélési idő mediánjának és az átlagos primer tumor időbeni változásának követése céljából. Vért is vettünk citokinszintek vizsgálta meghatározása miatt. A primer daganat metasztázisait szövettani vizsgálatokkal követtük. Az eredményeinket kezeletlen daganatos (kontroll) egerek csoportjával (3. csoport) hasonlítottuk össze.

Eredményeink szerint az 1. csoport lényegesen ígéretesebb volt, mint a 2. csoport. Az influenzavírus RNS-sel kezelt csoport szignifikánsan magasabb medián túlélési időt ért el, mint a másik két csoport, és a tumoraméretei is lényegesen kisebbek voltak. Ugyan mindhárom csoporban ki lehetett mutatni tüdőmetasztázisokat, de a legalacsonyabb előfordulási arányt az 1. csoportban észleltük. A citokinszintek jelentős változását nem tapasztaltuk a három csoportot összehasonlítva.

A keletkezett adatok alapján megállapíthatjuk, hogy kezeléseink a jövőbeli kutatásokhoz hatékony alapot adnak. Az összetétel- és a kezelési gyakoriság módosításával lehetséges az eddig elért eredmények javítása.



Előadások listája