Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A krónikus stressz molekuláris hatásainak vizsgálata macska eredetű primer húgyhólyaghámsejt-tenyészeten
Kárpáti Karina IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Hatala Patrícia, Dr. Mátis Gábor

Absztrakt:

Az alsó húgyúti megbetegedések gyakran fordulnak elő házimacskákban, ezért pontos diagnosztikájuk kiemelt jelentőséggel bír a klinikai gyakorlatban. A betegség során produkált tünetek hátterében állhat többek közt húgykövesség, daganatos elváltozás, bakteriális húgyúti fertőzések vagy anatómiai rendellenesség. Amennyiben az előbb említett kórokok egyike sem igazolódik be, ismeretlen oktanú, tehát idiopatikus húgyhólyaggyulladásról beszélhetünk (angolul feline idiopathic cystitis, FIC), mely betegség pontos kórfejlődése mai napig ismeretlen. Mivel az említett alsó húgyúti megbetegedések hátterében az esetek több, mint 50%-ban FIC áll, ezért a patogenezis vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír. Korábbi kutatások alapján valószínűsíthető, hogy a krónikus stressz, mint környezeti tényező fontos szerepet játszhat a tünetek kialakulásában és kiújulásában, ezért jelen TDK munka során vizsgálni kívántuk a noradrenalin – mint a kórkép során legfontosabb stresszhormon – FIC kórfejlődésében betöltött szerepét.

Annak érdekében, hogy más, potenciálisan befolyásoló tényezők hatását kiküszöböljük, in vitro körülmények között vizsgáltuk a hormon közvetlen molekuláris hatását macska eredetű primer húgyhólyaghámsejt-tenyészeten. A sejttenyészet létrehozásához húgyhólyaghámsejteket izoláltunk egy végleges elaltatásra került macska húgyhólyagjából, majd a kinyert sejteket 6 napig tenyésztettük. A tenyésztést követően 10, 100 és 1000 μmol/l koncentrációjú noradrenalin-oldattal kezeltük a sejteket krónikus, intermittáló stresszhatást imitálva, 3x1 órán keresztül, a kezelések között egy órás regenerációs időt tartva, majd vizsgáltuk a kezelés gyulladásra, a sejtek redox állapotára és barrier funkciójára kifejtett hatását.

Eredményeink alapján elmondható, hogy az alkalmazott noradrenalinkezelés képes volt a húgyhólyaghámsejteken pro-inflammatorikus válasz létrehozására és oxidatív stressz kiváltására azáltal, hogy növelte a tápfolyadék SDF-1- (stromal cell-derived factor 1) és H2O2-koncentrációját. Továbbá, az alkalmazott kezelés képes volt csökkenteni a tenyészetek glükózaminoglikán (GAG) koncentrációját, a tight junction sejtkapcsolatok claudin-4 fehérje tartalmát, illetve a TER értékeket, ezáltal bizonyítva a stresszhormon permeabilitást fokozó hatását. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a 3x1 órás intermittáló noradrenalinkezelésnek – mint a rekurrens stressz modelljének – direkt molekuláris hatása volt a húgyhólyaghámsejtek gyulladásos válaszára, oxidatív állapotára és a húgyhólyaghámsejtek integritására, igazolva ezzel, hogy a hormon kulcsszerepet játszhat a FIC kórfejlődésében a krónikus esetekben, és hogy az emelkedett noradrenalinkoncentráció hatással lehet a betegség tüneteinek kialakulásában szerepet játszó húgyhólyagban bekövetkező változásokra.



Előadások listája