Állatorvos szekciók

Az antimikrobiális rezisztencia növekedése világszerte súlyos problémát jelent, mely hatással van az állat- és a humánegészségügyre egyaránt. A probléma orvoslása érdekében megnőtt a kereslet az antibiotikumokat helyettesítő alternatív hatóanyagok alkalmazása iránt. Az antimikrobiális peptidek (AMP-k) kis méretű oligopeptidek, melyek természetes körülmények között is megtalálhatóak a szervezetben a veleszületett immunitás részeként. Az antibiotikumokkal szembeni jelentős előnyük, hogy közvetlen antimikrobiális hatásuk mellett a rezisztencia kialakítására való hajlamuk alacsonyabb, valamint immunmodulátor hatással is rendelkezhetnek. Az AMP-k alkalmazása az állatgyógyászat területén is kedvező megoldást kínál, azonban a peptidek haszonállatokban kiváltott sejtszintű hatásairól még csak csekély mennyiségű adat áll rendelkezésre.

A máj jelentős szerepet játszik a homeosztázis fenntartásában, valamint a gyulladásos folyamatokban, ezért kísérletünkben a cecropin A nevű AMP immunmodulátor hatását csirke eredetű májsejt-nem-parenchimális sejt ko-kultúrákon vizsgáltuk. A kísérlet során a cecropin A-t különböző koncentrációkban (1; 3,125; 6,25; 12,5 és 25µg/ml) önmagában, és a virális nukleinsav-analóg poliinozin-policitidilsavval (Poly I:C, 50µg/ml) kiváltott gyulladás mellett is alkalmaztuk. A felülúszóból történő mintavétel után a sejtek életképességét az extracelluláris laktát-dehidrogenáz (LDH) aktivitásának kolorimetriás mérésével vizsgáltuk. Emellett a cecropin A (1; 3,125 és 6,25µg/ml) immunválaszra kifejtett hatását az interleukin (IL)-6, IL-10 és interferon (IFN)-γ szintjének Luminex-módszerrel, valamint a transzformáló növekedési faktor (TGF)-ß1 koncentrációjának ELISA-módszerrel történő mérésével követtük nyomon.

Eredményeink alapján a cecropin A alacsonyabb koncentrációinak (1; 3,125; 6,25µg/ml) hatására nem változott az LDH aktivitása, azonban magasabb koncentrációi (12,5; 25µg/ml) esetén szignifikáns csökkenés volt észlelhető a membrán integritásában. A sejttenyészetekhez önmagában adott 1 µg/ml koncentrációjú, valamint Poly I:C-vel kiváltott gyulladás esetén az 1 és 6,25µg/ml – valamint IL-6 esetén 3,125µg/ml – koncentrációjú cecropin A az IL-6, IL-10, és INF-γ termelésében szignifikáns csökkenést eredményezett. TGF-ß1 esetén az önmagában alkalmazott cecropin A 6,25µg/ml-es koncentrációjú oldatának hozzáadása szignifikáns csökkentést mutatott a citokin termelésére vonatkozóan.

Kísérletünkben az alacsony koncentrációban alkalmazott cecropin A nem befolyásolta a sejtek életképességét, így vélhetően biztonságosan alkalmazható lenne az élő szervezetben, nagyobb dózisának használata azonban a máj szempontjából megfontolandó. Emellett eredményeink alapján immunmodulátor hatással is rendelkezik a vizsgált paraméterekre vonatkozóan, mivel képes volt befolyásolni az IL-6, IL-10, IFN-γ és TGF-ß1 termelődésének mennyiségét. Mindezek alapján a cecropin A ígéretes jelölt lehet a jövőben új antimikrobiális hatóanyagok fejlesztésére.