Állatorvos szekciók

A BRDC (szarvasmarhák légzőszervi betegség komplexe) egy borjakban is megjelenő összetett oktanú betegség, melynek a korai diagnosztizálása elengedhetetlen az eredményes kezeléshez, megelőzéshez. A tüdő ultrahangos vizsgálatával már a szubklinikai kórképeket is felismerhetjük. Kutatásunk célja a tüdő-ultrahang gyakorlati alkalmazása BRDC diagnosztizálására nagy létszámú tehenészetekben és a borjúkori légzőszervi betegségek hatásának vizsgálata a későbbi termékenyítési indexre.

Kutatásunk során 10 hazai nagy létszámú tejtermelő tehenészeti telepen 243 darab 4-6 hetes korcsoportba tartozó borjút vizsgáltunk meg. Az állatokon fizikális vizsgálatot végeztünk és a Wisconsini Egyetem útmutatója alapján pontoztuk a tüneteket (0 pont: tünetmentes; 9 pont: súlyos klinikai tünetek). Emellett minden állaton elvégeztük a tüdő ultrahangos vizsgálatát, melyet szintén pontoztunk (0 tünetmentes, 5: súlyos tünetek). Adatokat gyűjtöttünk a vizsgált borjak betegségeiről, selejtezésről, a termékenyítési indexről, illetve a vizsgált telepek BRDC elleni vakcinázási protokolljáról.

Az ultrahangos vizsgálat alapján adott pontszámok átlaga 1,92+1,42 volt, míg a klinikai tünetek (Wisconsin-pontszám) átlaga 0,86+1,33 volt. A statisztikai vizsgálat alapján a két pontozási módszer eredménye között a korreláció gyenge, de szignifikáns (p<0,0001). A fizikális vizsgálatnál eggyel nagyobb pontszám 0,44-gyel nagyobb ultrahang pontszámmal járt együtt.

A telepek felén vakcinázták a borjakat a légzőszervi kórokozók ellen. A vakcinázott és nem vakcinázott telepek között nincs igazolható különbség az ultrahang pontszámban, a fizikális vizsgálat pontszámában és a termékenyítési indexben. Viszont az 5-ös UH pontszámot kapott borjak aránya 4,8% volt a vakcinázott és 10,3% a nem vakcinázott állományokban. Az ultrahang pontszámban és a termékenyítési indexben nincs szignifikáns összefüggés azoknál a borjaknál, amelyek üszőkorukban sikeresen termékenyültek. A vizsgált állatok közül a termékenyített és kiesett állatok aránya is megegyezik a vakcinázott (termékenyített 88,5%; kiesett 11,5%) és nem vakcinázott telepeken (termékenyített 89,5%; kiesett 10,5%). Eredményeink alapján az ultrahanggal a tüdőelváltozásokat még a klinikai tünetek megjelenése előtt, már szubklinikai stádiumban, vagy a klinikai tünetek elmúltával is lehet detektálni. Az ultrahang vizsgálat érzékenyebb, mint a fizikális vizsgálat, az állatok rosszabb pontszámot kaptak, mint fizikális vizsgálattal, és a tünetmentes állatok tüdején is lehetett UH elváltozásokat találni.

A vakcinázott és nem vakcinázott telepek hasonló eredményei alapján, illetve, hogy az ultrahang-pontszám nem volt összefüggésben a későbbi termékenyítési mutatókkal, feltételezhetjük, hogy a tartástechnológia, az egyedi borjúketrecek kialakítása és a borjúitatás menedzsmentje és maga a vakcinázási protokoll is befolyásolhatja ezeket az eredményeket, de ennek igazolásához további vizsgálatokra lenne szükség.