Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
Archívum
Szabályzat
Home » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A Fővárosi Állat- és Növénykert gyűjteményében tartott mérgeskígyók elhullási okainak elemzése 2009-2023 között
Nagy Flóra V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék
Témavezetők: Dr. Tóth Tamás, Dr. Sós-Koroknai Viktória

Absztrakt:

Az állatkerteknek kiemelt szerepe van a mérgeskígyó fajokkal kapcsolatos edukációban, és a veszélyeztetett fajok védelmében. Ahhoz, hogy sikeresen gyógykezeljük őket, elengedhetetlen betegségeik patomechanizmusának ismerete. Ebben segít a post mortem elváltozások elemzése és segítségükkel az elhullások okainak felderítése.

Dolgozatomban a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2009 és 2023 között elhullott mérgeskígyók jellemző post mortem elváltozásait foglaltam össze. A retrospektív vizsgálatban 19 mérgeskígyó faj összesen 71 példánya szerepel. A dokumentált 71 kígyó 12,7%-ának elhullási körülményeiről nem állt rendelkezésre álló információ. További 32,4%-ról nem készült kórszövettani jegyzőkönyv, de a boncolásuk során talált elváltozások rögzítve lettek.

A 71 kígyó közül 23-nek volt ismert a kora, legnagyobb számban 6-10 éves kor közötti kígyók hullottak el (13 példány), amelyet a 11-15 éves kor közötti intervallum követett (4 példány). A tanulmányban szereplő kígyókból 25-nek volt ismert a neme, ebből 15 nőstény és 10 hím volt.

Az elhullási okok között leggyakrabban fertőző eredet fordult elő, összesen 24,2%-ban. A vizsgálatok Mycobacterium spp. és Aspergillus spp. fertőzéseket diagnosztizáltak. Szintén gyakoriak voltak a szisztémás, több szervet érintő megbetegedések (22,6%). Összesen 7 állat esetében volt szükség eutanáziára, jellemzően hosszú koplalás és elhúzódó krónikus betegségekből kifolyóan.

A legtöbb post mortem elváltozás emésztőszervi eredetű volt, ezt a kiválasztószervi megbetegedések követték. Leggyakoribb emésztőszervi elváltozás a hepatitis (19,4%), valamint az enteritis (16,1%) voltak. A kiválasztószervi rendellenességek nagy részét nephrosis okozta (41,9%), míg a második leggyakoribb elváltozás a nephritis volt (12,9%), amelyet daganatos elváltozások (3,2%) követtek. Szintén gyakori elváltozás volt a köszvényes megbetegedés, mely összesen a kígyók 35,5%-ában fordult elő.

Az eredmények alapján láthatóvá vált, hogy számos tényező van hatással az állatkerti intézményekben fogságban tartott mérgeskígyókra. Bár az adatok néhol hiányosak voltak, a megismert, mérgeskígyók morbiditását és mortalitását okozó betegségek segíthetnek a tartási körülményeik javításában, továbbá abban, hogy mindenkor a legmagasabb szintű gondozásban részesüljenek.



Előadások listája