Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
Felhívás
Meghívó 2023.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2023. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A Fővárosi Állat- és Növénykert gyűjteményében tartott mérgeskígyók elhullási okainak elemzése 2009-2023 között
Nagy Flóra V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék
Témavezetők: Dr. Tóth Tamás, Dr. Sós-Koroknai Viktória

Absztrakt:

Az állatkerteknek kiemelt szerepe van a mérgeskígyó fajokkal kapcsolatos edukációban, és a veszélyeztetett fajok védelmében. Ahhoz, hogy sikeresen gyógykezeljük őket, elengedhetetlen betegségeik patomechanizmusának ismerete. Ebben segít a post mortem elváltozások elemzése és segítségükkel az elhullások okainak felderítése.

Dolgozatomban a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2009 és 2023 között elhullott mérgeskígyók jellemző post mortem elváltozásait foglaltam össze. A retrospektív vizsgálatban 19 mérgeskígyó faj összesen 71 példánya szerepel. A dokumentált 71 kígyó 12,7%-ának elhullási körülményeiről nem állt rendelkezésre álló információ. További 32,4%-ról nem készült kórszövettani jegyzőkönyv, de a boncolásuk során talált elváltozások rögzítve lettek.

A 71 kígyó közül 23-nek volt ismert a kora, legnagyobb számban 6-10 éves kor közötti kígyók hullottak el (13 példány), amelyet a 11-15 éves kor közötti intervallum követett (4 példány). A tanulmányban szereplő kígyókból 25-nek volt ismert a neme, ebből 15 nőstény és 10 hím volt.

Az elhullási okok között leggyakrabban fertőző eredet fordult elő, összesen 24,2%-ban. A vizsgálatok Mycobacterium spp. és Aspergillus spp. fertőzéseket diagnosztizáltak. Szintén gyakoriak voltak a szisztémás, több szervet érintő megbetegedések (22,6%). Összesen 7 állat esetében volt szükség eutanáziára, jellemzően hosszú koplalás és elhúzódó krónikus betegségekből kifolyóan.

A legtöbb post mortem elváltozás emésztőszervi eredetű volt, ezt a kiválasztószervi megbetegedések követték. Leggyakoribb emésztőszervi elváltozás a hepatitis (19,4%), valamint az enteritis (16,1%) voltak. A kiválasztószervi rendellenességek nagy részét nephrosis okozta (41,9%), míg a második leggyakoribb elváltozás a nephritis volt (12,9%), amelyet daganatos elváltozások (3,2%) követtek. Szintén gyakori elváltozás volt a köszvényes megbetegedés, mely összesen a kígyók 35,5%-ában fordult elő.

Az eredmények alapján láthatóvá vált, hogy számos tényező van hatással az állatkerti intézményekben fogságban tartott mérgeskígyókra. Bár az adatok néhol hiányosak voltak, a megismert, mérgeskígyók morbiditását és mortalitását okozó betegségek segíthetnek a tartási körülményeik javításában, továbbá abban, hogy mindenkor a legmagasabb szintű gondozásban részesüljenek.



Előadások listája