Állatorvos szekciók

A dysbiosis a bél mikrobiotikus összetételének kedvezőtlen változása, ami összefüggésbe hozható gyomor-bélrendszeri diszfunkciókkal. A dysbiosis kezelésének a célja a bél mikrobiom helyreállítása és működésének támogatása. Az egyik legígéretesebb gyógykezelési eljárás a fekális mikrobióta transzplantáció (FMT). Az FMT során donor kutyából származó bélsármintát juttatunk be a beteg recipiens bélcsatornájába. Ez történhet orális kapszulák beadásával, továbbá endoszkópia vagy végbélen keresztüli beöntés során, azzal a céllal, hogy visszaállítsuk a bélbarrier integritását.

Az FMT az állatorvostudományban egy új eljárás, ami jelenleg még nincs standardizálva, ezért a kisállatokban való alkalmazása további kutatást igényel. Tanulmányunk célja az FMT-vel kapcsolatos ismeretek bővítése, valamint a bélsárdonor program kidolgozása és bevezetése Magyarországon. Célul tűztük ki a donorprogram továbbfejlesztését ESBL (kiterjesztett-spektrumú béta-laktamáz) termelő E.coli törzsek kizárására irányuló vizsgálattal, ami jelenleg általában nem része a donorok bélsárvizsgálatának. Tanulmányoztuk továbbá az FMT hatásait öt krónikus enteropátiás kutyán.

Az FMT során frissen ürített vagy fagyasztott bélsármintát dolgoztunk fel és adtunk be rektálisan öt, krónikus enteropátiás kutyának két-három alkalommal, két-három hetes időközönként. Két egészséges donor kutyánk volt. A kiválasztás kritériumai voltak a negatív vér- és bélsárvizsgálatok, a bélsár kedvező mikrobióta összetétele  amit dysbiosis indexszel (DI) vizsgáltunk , valamint ESBL-termelő E. coli mentessége. A recipiens kutyák közé olyan betegek tartoztak, akik a konvencionális terápiákra nem reagáltak megfelelően. Többük kedvezőtlen dysbiosis indexszel is rendelkezett.

Az eredmények azt mutatják, hogy bélsár előkészítési módszereinkkel jó minőségű mintákat tudtunk előállítani. Az FMT jól tolerálható volt, és javította a krónikus enteropátiás betegek bélsárminőségét és általános állapotát. A donor-jelöltek szigorú feltételeket követő szűrése alkalmas volt arra, hogy megelőzzük az enteropatogének bélsárral történő átadását a FMT során. A vizsgálat fontos része a leggyakrabban használt antibiotikumokra többnyire rezisztenciát mutató ESBL-termelő baktériumok szűrése is.

Összefoglalva, az FMT-módszert kidolgozó és hatásait vizsgáló kutatásunknak ígéretesek az eredményei. A krónikus bélbetegeink kedvezően reagáltak az FMT-re, ezért elmondhatjuk, hogy az FMT lényeges eleme lehet a betegség komplex kezelésének a jövőben.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a tanulmány lényegi limitációja a kis elemszám. További kutatásokra van tehát szükség nagyobb számú krónikus enteropátiás beteg bevonásával, annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk az FMT hatékonyságáról.