Állatorvos szekciók

A kacsa- és libatömés hosszú évekre visszavezethető hagyomány hazánkban. A tömési folyamat egy körülbelül kéthetes eljárás, amelynek során a gácsérokat és a gúnárokat tömőtölcséren vagy tömőcsövön át vagy gép segítségével ,,kényszeretetik” naponta többször. Ezen folyamat eredményeként jön létre az úgynevezett hízott kacsa-, illetve libamáj, avagy franciául kifejezve a ,,foie gras”. Az ágazattal, illetve magával a tömési folyamattal kapcsolatban két fő vélemény különíthető el: az egyik a fogyasztók álláspontja, a másik pedig a hízott kacsa- és libamájat termelőké. A két csoport nézőpontját elemeztem ki dolgozatomban. A kacsatömés mellett az egyik legfontosabb érv, hogy olcsóbb, de majdnem azonos minőségű hízott máj termelésére képesek, mint a ludak, így szélesebb körben is lehetővé válik ezen termékek fogyasztása. Az általam készített kérdőíves felmérésben kapott eredmények is megerősítették a két egymástól nagyon különböző álláspont jelenlétét, hiszen a fogyasztók szerint jobban szenvednek az állatok a tömési folyamat során, mint a termelők szerint. Meglepő eredmény volt, hogy a fogyasztói kérdőív eredményei alapján nagyon sokan nem esznek rendszeresen májat, azonban mégis tisztában vannak a kacsa- és libatömési időszak hosszával és azzal, hogy milyen madárfajokat használnak hízott máj előállításra. Az eredmények azt is alátámasztották, hogy nemcsak a termelők, hanem a fogyasztók szerint is fontos az, hogy Magyarországon működőképes legyen a hízott kacsa- és libamáj-előállítás. Ehhez azonban változtatásokra van szükség a jövőben. A termelők nagyrésze szerint elengedhetetlen a jobb járványvédelmi intézkedések és magasabb felvásárlási árak bevezetése. A kérdőívet kitöltő termelői válaszok alapján az ágazat számára nagy problémát jelent a gyógyszer- és takarmányárak drágulása mellett a madárinfluenza és a munkaerőhiány is. A hízott liba- és kacsamáj termelésének fennmaradása nemcsak hazai szempontból fontos, hanem európai szinten is érdek, hiszen a magyar termelők állítják elő a világ összes libamájának 20%-át. Így kacsa- és libatöméssel foglalkozó kisvállalkozások többsége is exportál májat külföldi piacokra, elsődlegesen Franciaországba. Gazdasági intézkedések mellett azonban szükség van a termelők szélesebb körű megbecsülésére és társadalmi elfogadására is. Bár a kérdőívet kitöltő termelők többségét nem érte állatvédelmi oldalról támadás a munkája miatt, azonban előfordulhat, hogy a jövőben erre sor kerül. Érdemes lenne több figyelmet fordítani a libamájra, mint hungarikumra és az azt termelőkre, annak érdekében, hogy minőségi hízott libamáj kerüljön nemcsak a magyar fogyasztók, hanem a világ összes vásárlójának asztalára is.