|
||||
Home
» Archívum
» 2023. TDK
» Állatorvos szekciók
Állatorvos szekciókPuskás Laura V. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék Témavezető: Dr. Sátori Ágnes Dolgozatomban célom volt feltérképezni a hazai macskatartás jelenlegi állapotát, és a macskáknál előforduló viselkedészavarok előfordulását, különös tekintettel a poszttraumás stressz szindrómára (PTSD). A kutatás nem reprezentatív, de a nagy elemszám lehetővé teszi, hogy átfogó következtetéseket vonjunk le. A macskatulajdonosok egy 64 kérdést tartalmazó kérdőívet töltöttek ki, amely 2023.04.01. és 2023.06.03. között volt elérhető az interneten. A kérdéssort összesen 2490 fő töltötte ki. Jellemző trendként figyeltem meg, hogy a hazai macskatartók körében is terjed a felelős állattartás. Az eredmények alapján a válaszadók 92,6%-a családtagként tekint macskájára. A tulajdonosok mind kedvenceik fizikai igényeit, mind a mentális jóllétüket fontosnak tartják. Egyre többen ivartalaníttatják macskájukat (94,4%), és a mikrochip használata is egyre elterjedtebb (44,1%). A gazdik 51,5%-a évente egyszer viszi állatorvoshoz macskáját, 21,2%-a ennél gyakrabban. Mindezek ellenére a macskák többségénél megfigyelhető volt valamilyen viselkedészavar, mint a kényszeres viselkedés, a szorongás vagy az eliminációs problémák. A leggyakoribbak között szerepelt a zajfóbia (46,1%), a tűzijátéktól való félelem (27,8%) és a túlzott tisztálkodás (17,6%). A macskák viselkedésproblémáit számos kutatás vizsgálta már, azonban az őket érintő PTSD-ről még nem született átfogó kutatás, így a mi fókuszpontunkban ez állt. A beérkezett adatok alapján a macskák közel kétharmada (66,5%) élt át traumatikus eseményt, melynek hatására több mint harmaduknál (35,4%) viselkedésváltozást figyeltek meg. A kérdőívben szereplő összes macska 0,7%-nál született diagnózis, továbbá 9,2%-nál felmerült a PTSD gyanúja. A tulajdonosok 64,3%-a úgy gondolja, hogy érintett lehet egy macska PTSD-ben, azonban 22,8%-uk bizonytalan volt a tudásában a szindrómával kapcsolatban. Ez felveti annak szükségességét, hogy az állatorvosok és az állattulajdonsok figyelmét felhívjuk a betegségre. Macskáknál kiemelten fontos lehet ennek a jelentősége, mert ők különösen érzékenyek a stresszre, és a krónikus stressz számos káros egészségügyi következménnyel járhat náluk. A jövőben hasznos lenne ezzel kapcsolatban egy kifejezetten macskákra szabott standard kérdőív összeállítása, amely útmutatóként szolgálhatna a szakemberek és a tulajdonosok számára. Összességében a kutatás során aktuális képet kaptunk a hazai macskatartási szokásokról és az előforduló viselkedésproblémákról, továbbá a korábbiakban eddig nem vizsgált poszttraumás stressz szindrómáról. Előadások listája |