Állatorvos szekciók

A salmonella okozta megbetegedések napjainkban igen komoly problémát jelentenek mind élelmiszerhigiéniai, mind állat- és humánegészségügyi szempontból. Számos, a sertésben megjelenő nem gazdaspecifikus törzs képes az embert is megfertőzni. További nehézségeket okoz az új, virulensebb szerotípusok, mint a monofázisos Salmonella Typhimurium (MST) gyors elterjedése, valamint a törzsek nagyarányú antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája. Kutatásunk célja a magyarországi sertésekben enterális tüneteket okozó salmonella törzsek szerotípusának és rezisztenciatulajdonságainak felderítése volt.

A dolgozatomban felhasznált minták magyarországi sertéstelepek enterális tüneteket mutató állataiból származtak, melyek diagnosztikai vizsgálatok céljából érkeztek az üllői Haszonállat-diagnosztikai Központ laboratóriumába. 2020 és 2022 között 49 gazdaság 57 telepének 87 beküldéséből összesen 111 minta felelt meg kritériumainknak. A kórokozó kimutatására a mintákból elődúsításos szelektív-differenciáló tenyésztést alkalmaztunk. A salmonella izolátumok szerotípusának meghatározását egy külsős laboratóriumban végeztettük el. A törzsek antibiotikumérzékenységi vizsgálatát 12 hatóanyag bevonásával korongdiffúziós, vagy a minimális gátlókoncentráció meghatározására alkalmas tesztekkel, mikrohígításos teszttel vagy grádiens tesztcsíkokkal végeztük.

A 111 izolátumból 87 esetén tudtuk figyelembe venni a szerotipizálás eredményeit. Így összesen 16 különböző szerotípust tudtunk meghatározni, melyeknek több mint 70%-át a S. Typhimurium és annak monofázisos variánsa adta. A maradék 30% között 14 további, többségében állati- és humán fertőzések szempontjából fontos szerotípust azonosítottunk.

A sertések enterális tüneteinek kezelése során alkalmazott klinikailag releváns hatóanyagok változó arányú rezisztencia értékeket mutattak, amelyek közül kiemelkedően nagy arányú ellenálló képességet figyeltünk meg tetraciklin (76%), valamint gentamicin (40%) esetében.

Vizsgálataink során a domináns szerotípus az MST volt, amely több mint 55%-os arányt mutatott az összes tipizált izolátum között. Az MST arányának hirtelen növekedéséről több európai és Európán kívüli ország kutatásai is beszámoltak az elmúlt 20 év távlatából, mind sertés, mind humán eredetű mintákat vizsgálva. Az európai adatokat saját eredményeinkkel összevetve azonban elmondható, hogy hazánkban kimagasló az MST elterjedtségének mértéke a sertéseredetű mintákban, amely a törzsek kiemelkedő virulenciája és zoonotikus potenciálja miatt humánegészségügyi kérdéseket is felvet.